Összességében kiegyensúlyozottak voltak a feladatok - mondta el az Eduline-nak Edényi László történelemtanár, a fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója, hozzátéve: az első részben azért akadt jó néhány olyan feladat, aminek részletessége, illetve árnyaltsága okozhatott gondot a vizsgázóknak.
A szaktanár szerint az esszéfeladatok nagyon kedvezők voltak, ezek a témák gyakran szerepelnek az érettségin. „Fontos ugyanakkor, hogy a diákok jól értelmezzék a feladatokat, használják a forrásokat, leírják az eseményeket alakító tényezőket és használják a szakszavakat."
Az első tizenkét feladatról elmondta, hogy voltak olyan részkérdések, aminek ismerete nem minden esetben várható el egy középszinten érettségizőktől. Ilyennek tartja például a Mátyással kapcsolatos részt, ahol a diákoknak az Olmützi békével kapcsolatos forrás alapján kellet megoldani a feladatot. Mivel ezt középszinten nem kellett kötelezően tanulnia a diákoknak - bár a forráshasználat nagyon fontosa az érettségiken – ennél a feladatnál nem hátrány, ha az adott szövegek mellé a diákoknak háttértudása is van a témakörökkel kapcsolatban – fogalmazott a szaktanár.
A Kádár-rendszerrel és a hidegbáborúval, valamint a magyarországi romákkal foglalkozó feladatokat kifejezetten jónak, és a többihez képest egyszerűbbnek tartja, "ezek a kérdések középszintű érettségire való feladatok" - mondta Edényi László.
"Volt olyan feladat is, aminek megoldása nagy tudással nem jelenthetett gondot az érettségizőknek, de alapvetően ilyen részletességgel nem szokták kérdezni" - tette hozzá. A történelemtanár a feladatokat alapvetően kiegyensúlyozottnak tartja olyan szempontból is, hogy volt benne vallásos, gazdasági témakör is, illetve a feladattípusok közül is megjelent a szöveges forráshasználatra támaszkodó, illetve képi anyagokat feldolgozó feladatok is.
A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Töriérettségi 2020: minden infó egy helyen, percről percre
Ma a történelemérettségivel folytatódik az idei érettségi szezon. Itt megtaláltok minden fontos infót, amit tudnotok kell. Ha szeretnétek minden feladatról elsőként értesülni, illetve kíváncsiak vagytok a nem hivatalos megoldásokra, akkor maradjatok velünk egész nap.Percről percre tájékoztatunk benneteket.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
