Közzétették a középszintű magyarérettségi és az emelt szintű vizsga hivatalos megoldásait is.

Idén is a magyar nyelv és irodalom vizsga az első a sorban, ebből a tárgyból középszinten 68 458-an, emelt szinten pedig 2 119-en vizsgáznak ma az Oktatási Hivatal adatai szerint. A feladatlapokra 240 percetek lesz és maximum 100 pontot szerezhettek. Azaz a magyarérettségi 9-től délután 1 óráig tart majd.

Középszinten négy óra alatt két feladatlapot kell majd megoldanotok. Az első rész megoldására 90 percetek lesz. A feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatból áll. A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A második részre pedig 150 percetek lesz majd.

Miből áll az első rész?

Egy szövegértési részből, ahol a feladat szövege egy (esetleg két, egymással összefüggő), 700-1000 szavas ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete – hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal. Az érettségizőknek értelmezniük kell a szöveget, majd az alapján különböző feladatokat kell megoldaniuk.

Az első feladatlap második részében egy érvelési vagy egy gyakorlati szövegalkotási feladat van – a kettő közül csak egyet kell választanotok. Az érvelés egy 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben, 120-200 szó terjedelemben. Aki nem az érvelést, hanem a gyakorlati szövegalkotási feladatot választja, annak a megadott műfajban, témában kell szöveget írnia (például motivációs levelet, panaszos levelet, kérvényt, hozzászólást, felszólalást, vitaindítót, méltatást, ajánlást stb.), szinten 120-200 szó terjedelemben.

Miből áll a második rész?

A második feladatlap megoldására már 150 percetek lesz, ahol két feladatból választhattok. „Mindkét feladat bázisszövege lehet lírai alkotás, szépprózai mű vagy műrészlet, drámarészlet. A művek származhatnak bármely korszakból, stíluskorszakból, szerzőtől, tematikai és műfaji kötöttség nélkül. A feladat nem feltétlenül várja el a szerző ismeretét. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete. Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.

Bármelyiket is választjátok a két feladat közül, egy 400-800 szavas szöveget kell alkotnotok.

Mire kaphattok pontokat?

Az első részben 40 pont szerezhető a szövegértési feladatra, 10 pont pedig szövegalkotásási részre. A második feladatlap pontozása a következő: tartalmi minőségért 25 pont, szövegszerkezetért 5 pont, nyelvi igényességért 10 pont jár. Ezeken kívül összesen 10 pontot szerezhettek a helyesírásért, írásképért.

Mit kell emelt szinten megoldani?

Az emelt szintű feladatlap hasonlóan a középszintűhöz két vizsgarészből áll. Az első rész egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból áll, a második pedig szövegalkotási feladatokból. Azonban itt nem gyűjtik össze a feladatlapokat, hanem az összes időtöket ti osztjátok be az egyetlen feladatlapon belül.

A második részben két különböző témáról szóló és műfajú szöveget kell megírnotok. Egy műértelmező szöveget 400-800 szóban, és egy reflektáló szöveget 150-450 szóban. A reflektáló szövegnek érvelő vagy véleménykifejtő szövegnek kell lennie. Mindegyik szöveg alapját egy másik szöveg adja, ami lehet irodalmi mű, műrészlet, rövid felvezető idézet a véleménykifejtés, értékelő érvelés alapjaként.