Rendhagyó vizsgaszezon - itt vannak az érettségi legfontosabb változásai

Az idei érettségik biztosan nem a hagyományos menetrendben zajlanak majd. Összeszedtük a legfontosabb változásokat, szabályokat és feltételeket, amik titeket is érintenek.

  • Eduline

Eredetileg 113 ezer diák jelentkezett az érettségire a jelenlegi adatok szerint 84 300 fő vizsgázhat hétfőtől, 26 638 jelentkezést ugyanis töröltek és 2455 diák lépett vissza a májusi vizsgáktól. A vizsgaidőszakban összesen 69 470 végzős középiskolás érettségizik, és rajtuk kívül 14 830-an tesznek majd legalább egy tárgyból érettségit.

Maruzsa Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára nemrég azt is elmondta, hogy 1144 helyszínen zajlanak majd a vizsgák.

De még bármikor visszaléphettek

Az áprilisban megjelent kormányrendelet szerint ha az érettségi vizsgán nem jelentek meg, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezéseteket törölni kell. Vagyis, ahogyan arról Maruzsa Zoltán, köznevelési államtitkár is beszélt, akár a vizsga reggelén is meggondolhatjátok magatokat, ennek semmilyen következménye nem lesz. Felvételiző diákok esetén azonban nyilván számolni kell azzal, hogy ha nem érettségiztek, szeptembertől nem kezdhetitek meg tanulmányait egy egyetemen és főiskolán sem.

Alapból nem lesz szóbeli

A szóbeli érettségik és a gyakorlati vizsgarészek a tavaszi vizsgaszezonban elmaradnak. A középszintű szóbeli vizsgákat csak olyan vizsgatárgyak esetén kell megszervezni, ahol eleve csak szóbeli vizsgarész lenne. Erről bővebben itt olvashattok.

Illetve az eddigi szabályoktól eltérően a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül meg kell állapítani. A rendeletben pedig kiemelik azt is, hogy a megszervezett szóbeli vizsgarészt egyszer teljesíthetitek.

Mi lesz azokkal, akik megbuknak az írásbelin?

A rendelet szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű írásbeli vizsga esetén, ha írásbelin eléritek a tizenkettő százalékot, de nem éritek el a huszonöt százalékot, szóbeli vizsgát tehettek. Így lesz esélyetek javítani.

Átalakul a menetrend

Az első héten minden vizsga a megszokott 8 óra helyett, 9-kor kezdődik csak, és a vizsgák menetrendjén is változtattak. Így az írásbelik 14 nap alatt teljesíthetőek lesznek. Itt vannak a pontos dátumok:

Magyar Közlöny

Fontos szempont lesz a biztonság 

Fontos szabály, hogy idén a termekben legfeljebb 10 vizsgázó lehet, közöttük legkevesebb másfél méter távolságot kell tartani, az érettségi dolgozatokat szintén járványügyi megfontolásból egy napig "pihentetik" a kijavításuk előtt. Illetve a maszk viselése az iskolák folyosóin, közösségi helyiségeiben kötelező, a dolgozatok megírása közben azonban nem, ugyanakkor viselésük "erősen ajánlott". Idén az iskolai kapukat, ajtókat - kitámasztva - nyitva tartják, a vizsgahelyiségekben is folyamatosan szellőztetnek majd.

A pontszámítás is átalakul

Minden az írásbelin múlik majd, ezért megnéztük, hogy a fő tantárgyakat hogyan érintené a rendszer módosítása. Magyarból maximum 100 pontot szerezhettek. A szövegértés és érvelés vagy gyakorlati szövegalkotásra 50 pontot, a műértelmező szövegalkotásra 40 pontot, a helyesírásra és írásképre pedig 8+2 pontot kaphattok. Történelemből is hasonló a helyzet, ugyanis a szóbelik nélkül ez a vizsga is 100 pontos: a rövid feladatokkal és az esszékkel is 50-50 pontot lehet szerezni. A matekérettségi írásbeli vizsgáján is maximum 100 pont szerezhető – 30 pont az első feladatlappal és 70 pont a másodikkal. A középszintű nyelvi érettségik 117 pontot érnek írásban – 33 pont jár az olvasott szöveg értésre, 18 pont nyelvhelyességre, 33 pont a hallott szöveg értésre és további 33 pont az íráskészségre.

A legnagyobb botrányok és az idei tervek - holnap indul a 2020-as érettségi

Holnap elindul a 2020-as érettségi szezon, az idei vizsgák pedig egyszer biztosan benne lesznek a történelemkönyvekben, hiszen már a felvezetés is finoman szólva kalandosra sikerült. Azt mondják, az utolsó napon már nem szabad az érettségivel foglalkozni, most összeszedtük a magyar érettségirendszer legnagyobb botrányait.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.