Felvételi 2020: pontosan milyen fajta nyelvvizsgával lehet kipipálni a feltételeket?

Milyen fajta nyelvvizsga a követelmény jövőre? Minden nyelvvizsgával lehet teljesíteni a felvételi beugrót? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Milyen fajta nyelvvizsga a követelmény jövőre?

A felvételi rendeletben az áll, hogy alapképzésre, osztatlan képzésre az a jelentkező vehető fel, aki

a) legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik és

b) legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

Arról már többször írtunk, hogy a legalább középszintű vizsgákkal lehet csak kipipálni a felvételi követelményeket, illetve az is fontos, hogy komplex nyelvtudásról szóló bizonyítvány kell majd a jelentkezéshez. Az egy- és kétnyelvű komplex nyelvvizsga szintenként legalább négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, íráskészség és írott szöveg értése, illetve a kétnyelvű vizsgák esetében a és közvetítési készségek). A nyelvvizsga értékét azonban nem befolyásolja, hogy egynyelvű vagy kétnyelvű-e.

De mit jelent az általános nyelvi vizsga?

Az általános nyelvvizsga a vizsgázók nyelvi teljesítményét mindennapi tevékenységek és élethelyzetek körében méri. Lehet egy- vagy kétnyelvű - írja a Nyelvvizsgáztatási Akreditációs Központ. Ezzel szemben a szaknyelvi nyelvvizsga minden idegen nyelvi készséget szakterülethez kötve, szakmai tevékenységhez kapcsolódó feladatokkal mér. Tehát a felvételi követelmény teljesítéséhez - a jelenlegi szabályozás szövege alapján - ez előbbire lesz majd szükségetek.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos legfrissebb információkat itt találjátok.

Felvételi szabályok: pontosan milyen szintű nyelvvizsga kell jövőre?

Pontosan milyen követelményeket kell teljesíteniük a 2020-ban felvételizőknek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.