Hétfőn elindult a 2019-es pótfelvételi, amire augusztus 7-ig lehet jelentkezni. A legtöbb felsőoktatási intézmény csak önköltséges képzéseket hirdet meg ebben az időszakban, de van néhány kivétel. Lássuk, milyen szakokra tudtok jelentkezni, ha nem szeretnétek fizetni a tanulmányaitokért.
Fontos tudni, hogy a pótfelvételi során kizárólag önköltséges képzések indulnak – de akad néhány kivétel. A legtöbb államilag támogatott, alapszakos képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hirdeti a pótfelvételisek számára. A jelentkezők többek között katonai logisztika, katonai üzemeltetés, katonai vezető, rendészeti, valamint a Víztudományi Kar több képzése közül válogathatnak.
A Miskolci Egyetem gyógypedagógia alapszakos képzésére, valamint a Szegedi Tudományegyetem gépészmérnöki képzésére is lehet államilag finanszírozott formában jelentkezni. A Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem pedig ápolás mesterszakos képzéseket hirdettet meg szintén ösztöndíjas formában. A pótfelvételin meghirdetett, államilag finanszírozott képzések teljes listáját itt találjátok.
Pótfelvételi: ilyen ponthatárokra számíthattok, ha ebben az eljárásban jelentkeztek
Nem kerültetek be az egyetemre vagy a főiskolára? Ha a pótfelvételiben jelentkeznétek valamilyen képzésre, akkor most megmutatjuk, milyen ponthatárokra számíthattok.
A választott képzésre kizárólag az E-felvételi rendszerben tudtok jelentkezni. Fontos azonban, hogy a pótfelvételi során nem jelölhettek meg több helyet – csak egyetlen felsőoktatási intézmény, egyetlen képzésére jelentkezhettek.
A pótfelvételivel kapcsolatos legfrissebb információkról itt olvashattok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
