Jó hír a jogászképzésre felvételizőknek: csak egy egyetemen változott az előzetes ponthatár

Összesen 4170-en jelölték meg a jogászképzést a 2019-es felsőoktatási felvételin – mutatjuk, milyen pontszámra volt szükség az államilag finanszírozott helyhez.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Decemberben jó hírt kaptak azok a felvételizők, akik államilag támogatott formában szerettek volna jogászképzésen tanulni idén ősztől, a szak előzetes ponthatára ugyanis 460-ról 440-re csökkent. Ezt a ponthatárt tartották is, egyedül a győri Széchenyi István Egyetem állami ösztöndíjas jogászképzésének ponthatára emelkedett az előzeteshez képest: ott 443 pont kellett a támogatott helyhez.

Az önköltséges jogászképzéseknél már nagyobb a szórás - a legmagasabb ponthatár a Pázmányon és az ELTE-n született, előbbi egyetemen 376-nál, utóbbin 372-nél húzták meg a limitet.

Jogászképzést összesen nyolc egyetem indít, itt találjátok az állami ösztöndíjas és az önköltséges ponthatárokat:

Egyetem (nappali, magyar nyelvű)ÁllamisÖnköltséges
DE 440282 
ELTE 440372 
KRE 440309 
ME 440298 
PPKE 440376 
PTE 440284 
SZE 443280 
SZTE 440280 

A 2019-es felvételi ponthatárokról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.