"Ezek a feladattípusok megfelelően tudják mérni a diákok nyelvtudását"

Milyen volt a középszintű németérettségi olvasott szöveg értését és íráskészséget mérő feladatsora, valamint a nyelvhelyességi rész? Erről kérdeztük a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának igazgatóját.

  • Eduline

A témaválasztás minden feladatnál megfelelt a 18 évesek korosztályának – mondta az Eduline-nak dr. Germán Györgyi, a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának igazgatója, hozzátéve: a középszintű németérettségi feladatai a B1-es szintnek megfelelők voltak. „Akik jó eredménnyel oldották meg az írásbelit, és felsőfokú intézményben szeretnének továbbtanulni, azok számára ez jó alapot jelenthet ahhoz, hogy a B2-es nyelvvizsgára fel tudjanak készülni” – tette hozzá.

„Ezek a feladattípusok fordulnak elő a legtöbb nyelvvizsgán is, mindegyik készségterületen megfelelően tudják mérni a diákok nyelvtudását” – magyarázta dr. Germán Györgyi, aki kitért arra is, hogy az utolsó, íráskészséget mérő rész két feladata (az elsőnél egy e-mailt kellett írni egy síiskolának, a másodiknál pedig egy hozzászólást kellett fogalmazni a fiatalok médiafogyasztási szokásairól) is életszerű volt, a két téma megfelelt a vizsgázók korosztályának.

17 ezren érettségiznek ma németből

Középszinten 972 helyszínen 14 764, emelt szinten 59 helyszínen 2326 vizsgázó tesz érettségit német nyelvből az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint.

A diákoknak az első feladatot 80-100, a másodikat 100-120 szó terjedelemben kellett megoldani, ez megfelelő terjedelem volt mind az e-mailnél, mind az internetes hozzászólásnál. A második feladat témájával kapcsolatban sok mindenre ki lehetett volna térni, de a hozzászólás önmagában kis terjedelmű műfaj – magyarázta, hozzátéve: az íráskészség részre kapott 60 perc elegendő lehetett azok számára, akik készültek a németérettségire, egy e-mail és egy komment megírásával a való életben sem fognak több időt tölteni.

A középszintű németérettségi feladatait és a nem hivatalos megoldásokat itt találjátok.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.