"Több szempontból is igényes vizsga" - újabb szaktanári vélemény a töriérettségiről

Kiemelte: a rövid választ igénylő feladatok több, összetett feladattípust is tartalmaznak. „Az ókori Athénra vonatkozó feladatnál az ábra és a forrásszöveg által fölvetett problémák értő egyeztetésére volt szükség, hiszen a történeti terminusokat Plutarkhosz szövege alapján kellett azonosítani, ugyanakkor a feladat olyan történeti változások fölismerését is kérte, mint a hatalmi ágak szétválasztásának mellőzéséből fakadó problémák. Ugyanakkor a pusztán szövegértésre fókuszáló feladattípusokból sincs hiány, ilyen volt például a zsidóság középkori történetére vonatkozó” - magyarázta. 

A szaktanár szerint a középkori Árpád-kori magyar történetre vonatkozó és a dualizmuskori nemzetiségi kérdésre reflektáló feladatok voltak az idei érettségi legbravúrosabb feladatai. „Az előbbi azért, mert nem készen felkínált történeti tényeket kellett továbbértelmezni, hanem a megadott korabeli források alapján kellett kikövetkeztetni a tatárjárás utáni uralkodói politikával kapcsolatos problémákat, ugyanakkor a kunok kapcsán a nemzetiségi kérdés is előkerült, amelyet a dualizmuskori társadalomtörténet is kidomborított, és ezt a kérdéskört vitte tovább a határon túli magyarságra vonatkozó jelenkortörténeti feladat is”.

Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs

Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások

A magyar-történelem szakos tanár szerint a török korszakra vonatkozó feladat is alapvetően tárgyi tudást is igényelt, amely akár egy emelt szintű feladattípusnak is megfelelt, ahol az adott korabeli leírások alapján a török kori Magyarország egy-egy jelentős ütközetét kellett azonosítani, majd azt topográfiailag is elhelyezni. „A szovjet tömb államaira vonatkozó feladatnál viszont a topográfiai ábra sok mindenben nem segítette a helyes válaszok megtalálását, majdhogynem funkciótlan volt. Összességében a rövid választ igénylő feladatok a szövegértési és problémamegoldási kompetenciák szintjét ugyanúgy mérték, ahogy a tárgyi tudáselemek alkalmazásának szintjét is” – mondta.

„Az esszéfeladatok nagyon korrektek voltak, olyan témákra vonatkoztak, amely témák a törzsanyag részei. Viszonylag a megszokottnál összetettebbek voltak a feladatutasítások. Figyelni kellett arra, hogy a középkori uradalomra vonatkozó feladatnál nem csupán az uradalom elemeit, mint a majorság, jobbágytelek és közös terület - amelyre a forrásszöveg is vonatkozik - kellett röviden körvonalazni, hanem azokhoz kapcsolódóan ki kellett térni az ezekhez kapcsolódó jogi és ettől elválaszthatatlan társadalmi kérdések fölvetésére is. A másik rövid feladatnál, amely a sztálini propaganda-gépezet működésére reflektál a képi forrás kevésbé nyújthatott segítséget a feladat megoldásához” – tette hozzá.

A hosszú feladatok – magyarázta a szaktanár - szintén több részelem fölismerését kérték. „A Szent István-i egyházszervező politika elemzésénél fel kellett ismerni annak egyetemes jelentőségét is: a nyugati katolikus és feudális rendszerű államtípusokhoz való csatlakozás fontosságát, valamit azt is, hogy az egyházszervezet működése csak stabil valláspolitikával megtámogatva tartható fenn, tehát: vallás-egyház-feudalizmus és az ebből fakadó legitimitás adja egy középkori állam stabilitását. A trianoni béke következményeire vonatkozó esszénél a területi veszteségből fakadó gazdasági instabilitást kellett kiemelni, ugyanis a Monarchia gazdaságstruktúrája az utódállamokban nem volt működőképes többé, pontosan a területi integritás és területelcsatolások miatt. Ez a gazdasági mélypont az elszegényedéshez, majd a későbbiekben a politikai irányából a konszolidációhoz, valamint a népszövetségi kölcsön fölvételéhez vezetett” – mondta.