Szaktanári vélemény a történelemérettségiről: jó feladatsort kaptak a diákok

„A rövid feladatok megoldásához kellett tárgyi tudás, de jó logikai készséggel és szövegértési képességekkel elég magas pontszámot lehet szerezni” – mondta az Eduline-nak Edényi László történelemtanár, a fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója, hozzátéve: az első részben magas a gazdaságról szóló feladatok aránya, „előnyösebb, ha a feladatlap a történelem minden területére kiterjed, tehát a szellemi kultúrára, az életmódra is”, de maguk a feladatok jók, ahogy a megadott források is.

  • Eduline

Itt vannak a középszintű történelemérettségi megoldási javaslatai

A szaktanár szerint az esszéfeladatok is nagyon kedvezők voltak, ezek a témák gyakran szerepelnek az érettségin. „Fontos volt ugyanakkor, hogy a diákok jól értelmezzék a feladatokat, például a trianoni béke következményeiről szóló esszénél kifejezetten a népességre és a gazdaságra gyakorolt hatásokat kellett kiemelni. A feladat végén egyébként az is szerepel, hogy a politikai vezetés és a közvélemény hogyan viszonyult a békéhez – a közvéleményről keveset tudnak a diákok, de a feladatsorban lévő plakát segíthetett nekik. A politikai vezetés véleményéről azonban tanultak” – mondta Edényi László. Hozzátette: a többi feladatnál nem volt jelentősége, hogy idén már nem lehet használni a kronológiát tartalmazó, régebbi kiadású történelematlaszokat, ám Trianonról az új atlasz valóban kevesebb információt tartalmaz, mint a korábban használható kiadványok.

Ezek voltak helyes válaszok töriérettségin: itt a hivatalos középszintű javítókulcs

Ezekre kaphattok pontot az emelt szintű töriérettségin: feladatsor és hivatalos megoldások

„A Szent Istvánról szóló esszénél szintén figyelni kellett arra, hogy csak az egyházszervezésre és a kereszténység elterjesztésére kellett kitérni, olyan politikai eseményekbe nem kellett belemenni, amelyek nem ehhez a témához kötődnek. A diákoknak sokat segíthetett az ábra és a két forrás, amelyet ehhez a feladathoz kaptak” – magyarázta a szaktanár, aki szerint ennél és a Trianonnal foglalkozó esszénél is fontos volt, hogy minden forráshoz három megállapítást próbáljanak fűzni a diákok.

A sztálini propagandát szintén jó érettségi témának tartja Edényi László, „az nyilván változó, hogy ki mennyire ismeri az ideológiai hátteret, de az biztos, hogy valamennyit tud írni erről a témáról”. Ugyanakkor a másik rövid – a középkori uradalmakról szóló – esszéfeladat is népszerű lehetett. „Ez a téma szinte az összes érettségin szerepel, egy olyan téma, amely sokszor előkerül a történelemtanítás során. Ha valaki megnézte az előző évek érettségi feladatsorait, biztos, hogy találkozott ilyen témájú feladattal” – mondta, hozzátéve: itt is ragaszkodni kellett a konkrét témáról, tehát nem általában a feudalizmusról várnak a tanárok esszét.

Megoldások egy helyen: rövid feladatok és esszék javításai

Itt megnézhetitek a rövid feladatok, a rövid esszék és a hosszú esszék megoldási javaslatait. Itt az összes töriérettségi megoldás egy helyen.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.