Szaktanári vélemény: nagyon hosszú szöveges feladatokat kaptak a diákok a matekérettségi második részében

Nagyon hosszú szöveges feladatokat kaptak a diákok a középszintű matekérettségi második részében – mondta az Eduline-nak nyilatkozó szaktanár, aki a feladatok témáit érdekesnek tartja.

  • Eduline

Ezek voltak a feladatok és a megoldások az emelt szintű matekérettségin: hivatalos javítókulcs.

Így kellett megoldani a tegnapi középszintű matekérettségit: itt a hivatalos megoldókulcs.

A matekérettségi összes feladatának megoldása egy helyen

Indul a 2019-es matekérettségi: feladatsorok és megoldások itt!

Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyenlőtlenség, koordinátageometria, sík- és térgeometria, gráfok, valószínűségszámítás is szerepel a középszint matekérettségi második, hosszabb és összetettebb feladatokból álló részében.

Itt vannak a középszintű matekérettségi rövid feladatainak nem hivatalos megoldása

Itt van a matekérettségi első részének megoldása: rövid feladatok

Délelőtt 11-kor véget ért a középszintű matekérettségi - itt találjátok az első, rövid feladatokat tartalmazó rész Studium Generale által kidolgozott, nem hivatalos megoldásait.

A második feladatlap megoldására 135 percet kapnak a diákok. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, mindegyik több részkérdésből áll, az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint mindegyik megoldható.

Az első infók a matekérettségi második részéről: aktuális témákkal kell foglalkozniuk a diákoknak

Egyenlőtlenség, trigonometria, sík- és térgeometria, gráfok, valószínűségszámítás - ilyen témakörök is szerepelnek a középszint matekérettségi második, hosszabb és összetettebb feladatokból álló részében.

A II/B rész három, egyenként 17 pontot feladatból áll – ezek közül az érettségizőknek kettőt kell választaniuk, és csak annak a kettőnek a megoldását értékelik majd a tanárok. A szaktanár szerint a választható feladatok szövege nagyon hosszú, a diákoknak feladatonként majdnem egyoldalas szöveget kell elolvasniuk, értelmezniük, kivenni belőlük a számításokhoz szükséges adatokat, ez pedig sok időt vehet igénybe.

Az előző években valamivel rövidebb szöveges feladatokat kaptak a középszinten érettségizők – magyarázta, hozzátéve: a választható feladatok ennek ellenére nagyon érdekes, aktuális témákat (a Föld vízkészlete, elektromos autók) dolgoznak fel, a feladatsor összeállítói a valós életből vették a példákat.

A második részben előkerülő matematikai témakörök meglepetés nem okozhattak. A második részre összesen 135 percet kapnak az érettségizők – ez elegendő lesz azoknak, akik gyakoroltak az érettségire.

Barátságos feladatokat kaptak a diákok a matekérettségin, egy témakör sem okozhatott kellemetlen meglepetést

Könnyűnek tartja a középszintű matekérettségi első részét az Eduline által megkérdezett szaktanár, mindössze két olyan feladatot talált, amelyben van egy-egy apró csavar.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.