Az alapműveleteken kívül mit tudnak a mai számológépek? És vajon érdemes-e használni ezeket a funkciókat a matekérettségin? Ennek jártunk utána.
„A legtöbb mai számológép másodfokú megoldóképletet három szorzótényező beírásával ki tud számolni, a jobb számológépek akár harmad-, negyedfokút is. A kétismeretlenes lineáris egyenletrendszert is tudják kezelni, ám ezeket a funkciókat a legtöbb diák félve használja, sokan pedig nem is tudják, hogy a számológépük ilyet is tud” – mondja Szabó Máté, a Studium Generale Matematika Szekciójának vezetője.
Számológép kell. De milyen?
Pillanatokon belül kezdődik a tanév, és ha most mentek középiskolába, számológépre biztosan szükségetek lesz. Ha tudatosan készültök, valószínűleg már többször is végigpörgettétek a fejetekben, hogy hosszú távon mi mindent kell tudnia egy ilyen kütyünek. Segítünk egy kicsit.
De vajon érdemes használni ezeket a funkciókat a matekérettségin is? Bár sok időt lehet velük spórolni (feltéve persze, ha nem a vizsgán használja először ezeket a funkciókat egy érettségiző), a levezetésre az írásbeli érettségin értékes pontokat lehet kapni, ezeket nem érdemes veszni hagyni.
Fontos: ezekre is jár pont a matekérettségin
Szöveges válasz, ellenőrzés, ábra - ezekért az elemekért is értékes pontok járnak a matekérettségin, hívja fel a figyelmet a Studium Generale (SG) Matematika Szekciójának vezetője, aki az Eduline-nak arról is beszélt, hogyan érdemes nekilátni egy-egy szöveges feladat megoldásának.
„Ha van egy másodfokú egyenlet, és levezetés nélkül csak két gyököt írunk megoldásként, nem biztos, hogy el fogja fogadni a javító tanár. Ellenőrzésre lehet használni a számológépnek ezeket a funkcióit, bár sok esetben az ellenőrzésért is jár pont, így az a legbiztonságosabb, ha a papíron minden lépés szerepel, mert abba nem lehet belekötni” – magyarázza a szekcióvezető.
Milyen segédeszközöket lehet használni az írásbeli matekérettségin?
A számológépek közül – emeli ki az Oktatási Hivatal tájékoztatója – olyat lehet használni, amely „szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas”. Ezen kívül négyjegyű függvénytáblázatot lehet bevinni az írásbelire, egyidejűleg akár többfélét is (a függvénytáblázat használatáról korábban már írtunk, itt – LINK), körzőt, vonalzót és szögmérőt.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2019-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
