A nyelvvizsga-követelmény eltörlését kéri a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), amely úgy látja, a 2020-tól érvényes felvételi feltétel miatt sokkal kevesebben jutnak majd be pedagógusképzésre.
2020-tól a felsőoktatási felvételi alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga, annak ellenére, hogy – emeli ki a szakszervezet – erre nem készíti fel a diákokat a közoktatás.
„Közismert, hogy a köznevelés jelenleg nem biztosítja a megfelelő felkészítést a nyelvvizsgához, csak a tehetősebb szülők tudnak különórákat fizetni gyermekeik számára. A kellő felkészítést nélkülöző, a társadalom alsó kétharmadát kitevő gyermekek elől a nyelvvizsga - mint a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez szükséges követelmény - elzárja a felemelkedés útját! Ezt a tervezett kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni” – írják közleményükben.
Az új felvételi szabály a pedagógus-utánpótlásban is gondot okoz majd. A Pedagógusok Szakszervezete idézi a statisztikákat: a 18-29 év közötti fiatalok 73%-a beszél valamilyen idegen nyelvet, ezzel szemben 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55%) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkező tanulóknál ez az arány 45% körül mozog.
Milyen lesz a 2020-as felvételi? Itt vannak a legfontosabb kérdések és a válaszok
2020-tól legalább egy B2-es nyelvvizsga és minimum egy emelt szintű érettségi kell majd az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz. De mi a helyzet a részszabályokkal? Mi lesz a diplomás felvételizőkkel? És a diszlexiásokkal? Nem akarják eltörölni (vagy legalább elhalasztani) az új felvételi szabályokat? Minden kérdésre válaszolunk.
"Átlagosan évente 4500 -5500 pedagógus fog nyugdíjba menni a következő 15 évben, ugyanakkor 3000 főnél kevesebb a gyakornoki vizsgát tevő pedagógusok száma. Könnyen kiszámolható, hogy 1500-2500 pedagógussal lesz kevesebb évente a pályán (jelenleg mintegy 150 000 pedagógus dolgozik a közoktatásban). Ha csak 50%-os csökkenéssel számolunk a pedagógusképzőkbe jelentkezők körében a kötelező nyelvvizsga meglétéhez kötött felvételi miatt, akkor várhatóan kétszer annyian fognak nyugdíjba vonulni, mint ahány új pedagógus lép be a rendszerbe” – írja közleményében a PSZ.
„A számok tükrében nem téved az, aki ennek következményeként a közoktatás rendszerének összeomlását prognosztizálja, ezért a PSZ a kormányrendelet módosítását, a nyelvvizsga nem reális követelményének eltörlését kéri a jogalkotótól” – emelik ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
