2020-tól a felsőoktatási felvételi alapfeltétele lesz a B2-es nyelvvizsga, annak ellenére, hogy – emeli ki a szakszervezet – erre nem készíti fel a diákokat a közoktatás.

„Közismert, hogy a köznevelés jelenleg nem biztosítja a megfelelő felkészítést a nyelvvizsgához, csak a tehetősebb szülők tudnak különórákat fizetni gyermekeik számára. A kellő felkészítést nélkülöző, a társadalom alsó kétharmadát kitevő gyermekek elől a nyelvvizsga - mint a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez szükséges követelmény - elzárja a felemelkedés útját! Ezt a tervezett kéthetes külföldi tanulmányút sem képes önmagában pótolni” – írják közleményükben.

Az új felvételi szabály a pedagógus-utánpótlásban is gondot okoz majd. A Pedagógusok Szakszervezete idézi a statisztikákat: a 18-29 év közötti fiatalok 73%-a beszél valamilyen idegen nyelvet, ezzel szemben 2016-ban a felsőoktatásba felvett tanulók alig több mint felének (55%) volt nyelvvizsgája, míg a pedagógusképző intézményekbe jelentkező tanulóknál ez az arány 45% körül mozog.

"Átlagosan évente 4500 -5500 pedagógus fog nyugdíjba menni a következő 15 évben, ugyanakkor 3000 főnél kevesebb a gyakornoki vizsgát tevő pedagógusok száma. Könnyen kiszámolható, hogy 1500-2500 pedagógussal lesz kevesebb évente a pályán (jelenleg mintegy 150 000 pedagógus dolgozik a közoktatásban). Ha csak 50%-os csökkenéssel számolunk a pedagógusképzőkbe jelentkezők körében a kötelező nyelvvizsga meglétéhez kötött felvételi miatt, akkor várhatóan kétszer annyian fognak nyugdíjba vonulni, mint ahány új pedagógus lép be a rendszerbe” – írja közleményében a PSZ.

„A számok tükrében nem téved az, aki ennek következményeként a közoktatás rendszerének összeomlását prognosztizálja, ezért a PSZ a kormányrendelet módosítását, a nyelvvizsga nem reális követelményének eltörlését kéri a jogalkotótól” – emelik ki.