Döntöttek a felsőoktatási intézmények a februárban induló képzések ponthatárairól: a csaknem öt és félezer jelentkezőből 4184-en jutottak be a keresztféléves képzési formára - közölte az Oktatási Hivatal (OH). A ponthatárok a felvi.hu oldalon érhetők el.
A keresztféléves felvételi eljárásban alapképzésre 414, felsőoktatási szakképzésre 96, mesterképzésre pedig 3674 jelentkezőt vettek fel. A legnépszerűbbek a műszaki és a gazdaságtudományi mesterképzések voltak: ezekre mintegy 1400, illetve 1100 hallgató nyert felvételt.
A legtöbb jelentkező (1074) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre jutott be, ezt követi a Szent István Egyetem 433 és a Debreceni Egyetem 349 felvett jelentkezővel.
A hivatal tájékoztatása szerint a felvételizők az e-felvételiben ellenőrizhetik pontszámaikat és az általuk megjelölt szakok ponthatárait. Akik megadták a mobiltelefonszámukat, eredményükről SMS-ben is értesítést kapnak.
Az Oktatási Hivatal legkésőbb január 25-ig közzéteszi besorolási döntését, amelyből kiderül, hogy egy felvételiző az általa megjelölt és rangsorolt képzések közül melyiken érte el a bejutáshoz szükséges ponthatárt. Minden jelentkező csak egy helyre nyerhet felvételt. Az e-felvételiből letölthető besorolási döntés a jogorvoslat lehetőségéről is tájékoztat - ismertették.
Keresztféléves felvételi ponthatárok: ennyi pont kellett a legnépszerűbb mesterszakokra
Megvannak a keresztféléves ponthatárok, kiderült, kik kezdhetik meg mesterképzésüket a kiválasztott egyetemen februárban.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
