Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály egy-egy költeménye, valamint egy Móricz Zsigmond-novella szerepel az idei magyarérettségi szövegalkotási feladatsorában. Az eduline információi szerint a diákok olyan szerzők műveit dolgozhatják fel, akikről a középiskolában is tanultak, de sem a két költemény, sem a novella nem tartozik az ismertebb alkotások közé.
Az elemzést választó diákoknak Móricz Zsigmond A világ végén már szép és jó című novellájáról kellett esszét írniuk, az összehasonlító elemzés két műve Petőfi Sándor Az álom... és Csokonai Vitéz Mihály Az álom leírása című költeménye volt. Az érvelést Szophoklész Antigoné című drámájának részlete alapján kellett felépíteni.
A középszintű magyarérettségi második részére 180 percet kaptak a diákok, akik három esszéfeladat – érvelés, műértelmezés és összehasonlító elemzés – közül választhattak. Meglepetést jelentett, hogy idén nem kortárs szerzők szerepelnek a feladatsorban, az eduline által megkérdezett tanárok korábban úgy nyilatkoztak, hogy az utóbbi években jól látható trend, hogy olyan írók, költők műveit kell elemezni, akik nem tartoznak a törzsanyagba.
„A diákok közül a legtöbben a műelemzést választják, ami az esetek többségében egy novella elemzése” – mondta Szabó Attila, a mohácsi Radnóti Miklós Szakközépiskola tanára, aki szerint az érveléshez kell a legszélesebb háttértudás, három-négy irodalmi alkotás bevonásával kell felépíteni a szöveget. „Előfordul, hogy ezt is választják a végzősök, de az is előfordul, hogy tartalmilag nem állják meg a helyüket ezek a dolgozatok” – tette hozzá.
Komárik Anna, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium magyartanára szerint iskolánként változó, hogy a szövegalkotási feladatok közül melyiket választják a diákok. Ahol nagyobb az érdeklődés az irodalom iránt, ott a műelemzés a legnépszerűbb, de hallott olyan középiskoláról is, ahol szinte minden diák az érvelést választja. Tapasztalatai szerint a végzősöket nem riasztja vissza, ha olyan szerző művét kell feldolgozniuk, akiről nem tanultak az irodalomórákon. „Arra tanítom őket, hogy ne ijedjenek meg, ha nem ismerik az írót. Foglalkozzanak a szöveggel, hiszen az a feladat, hogy műközpontú elemzést írjanak” – mondta.
Tizenöt pontot ér a helyesírás, három pontot az íráskép
Az esszékérdések értékelésében a tartalmi elemek és a szerkezet maximum 20-20 pontot, a nyelvi minőség szintén 20 pontot ér, vagyis összesen 60 pontot adhatnak a javítótanárok. Az olvashatatlan írás miatt 3, a helyesírási hibák miatt maximum 15 pontot vonhatnak le, úgyhogy érdemes ellenőrizni a nehezebb szavakat, helyesírási szabályzatot és szótárt ugyanis lehet használni.
Komárik Anna szerint ahhoz, hogy valaki ötöst kapjon, az esszében ki kell térnie az elemzett alkotás műfaji sajátosságaira, az irodalmi korszakra, és fontos, hogy meg tudja állapítani, milyen költői eszközöket használ a szerző. A középiskolában elsajátított irodalmi szaknyelv használata tehát alapelvárás.
