Idén sem siették el a felvételizők a felsőoktatási jelentkezést, a diákok 35 százaléka az utolsó pillanatokban aktiválta e-felvételijét. Igaz, ez az arány még mindig jobb, mint a 2010-es: akkor a jelentkezők 45 százaléka hagyta az utolsó órákra az adatlap kitöltését.

A 2011-es felvételi igazi rekorderei

Van, aki nem töltött hosszú órákat a továbbtanulási lehetőségek megfontolásával: a leggyorsabb jelentkező február 15-én 23 óta 37 perckor jelentkezett be a Felvi.hu-n, kilenc perc alatt adta meg személyes adatait és tanulmányi eredményeit, jelölte meg az egyetemek és főiskolák képzéseit, és véglegesítette a jelentkezését. Az idei legutolsó jelentkező a hitelesítő adatlapot 23 óra 59 perc 59 másodperckor töltötte le, ő egy másodperccel később már lecsúszott volna az idei felvételiről.

A legidősebb és a legfiatalabb, e-felvételit választó jelentkező között ötvennégy év a korkülönbség. Tavaly a legidősebb felvételiző 76 éves volt, ő gyógypedagógia szakon szeretett volna továbbtanulni. A második legidősebb jelentkező 71 évesen felvételizett a jogász szakra, őt két 70 éves nyugdíjas követte, akik a fizika, illetve a villamosmérnöki szakot célozták meg.

Több mint hetvenezer forintot fizetett a csúcstartó

Összesen negyven szakot jelölt meg a 2011-es csúcstartó: számításaink szerint ezért 37 és 74 ezer forint közötti eljárási díjat fizetett. Az összeg attól függ, kapott-e engedményt az eljárási díjból hátrányos helyzet miatt, illetve megjelölte-e ugyanannak a szaknak a költségtérítéses és az államilag finanszírozott változatát, ezek ugyanis hivatalosan egy jelentkezésnek számítanak, vagyis négyezer helyett kétezer forintot kell értük fizetni. A tavalyi rekorder ötven képzésre jelentkezett, a rekorderek listáján ketten következtek negyven-negyven szakkal, a negyedik „helyezett” pedig harminchét helyen próbált szerencsét.

Kevesebb hallgatót vehetnek fel idén az egyetemek és főiskolák

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2010-es 56 ezres felsőoktatási keretszámot 53 ezerre csökkentette a kormány, vagyis valószínűleg nagy lesz a verseny az államilag finanszírozott helyekért. 40 610 hallgató alapszakon, 2840-en egységes, osztatlan képzésen, 10 ezren a felsőfokú szakképzésben, 19600-an pedig mesterszakon folytathatják tanulmányaikat szeptembertől.

A legkeményebb harcra a bölcsészettudományi, gazdaságtudományi és társadalomtudományi területre jelentkezők számíthatnak: a bölcsészeti képzésekre felvehető hallgatók számát 350-nel, míg a társadalomtudományi szakok keretszámát 650-nel csökkentette a kormány. A legnagyobb vesztesek a gazdaságtudományi egyetemek és főiskolák, ezek a felsőoktatási intézmények 1350-nel kevesebb elsőévesre számíthatnak szeptembertől.

Az agrár, műszaki és jogi képzésre felvehető diákok létszáma nem változik, emelkedik viszont az elsőévesek száma a pedagógiai (1800 fő helyett 2000), orvosi (2100 fő helyett 3100), természettudományi (4200 fő helyett 5200), művészeti (520 fő helyett 570) és informatikai (4700 fő helyett 6400) alapszakokon.

eduline