Lényegében bármelyik középiskolai történelmi atlaszt lehet használni az idei őszi és a 2018-as tavaszi érettségin - legalábbis ez derül ki abból a jogszabálymódosításból, amely kedden jelent meg a Magyar Közlönyben.
Ahogy arról szerdán beszámoltunk, megjelent az a régóta várt a jogszabálymódosítás, amely kimondja: az idei őszi és a 2018-as tavaszi érettségin a tanulók nemcsak az állami kiadó által kifejlesztett, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó – és több szakmai szervezet, pedagógus által kritizált – középiskolai történelmi atlaszt használhatják, hanem a régebbi kiadásúakat is.
A jogszabály azonban megengedőbb, mint korábban - az idei tavaszi érettségi vizsgákon csak a 2015/2016-os tankönyvjegyzéken szereplő történelmi atlaszokat lehetett használni, ez pedig sok középiskolában zavart okozott, sok diák nem kapott pontos információt arról, hogy az éveken át használt atlaszát beviheti-e az írásbelire.
3. § A 2017/2018. tanév vizsgaidőszakaiban az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2017/2018. tanévi vagy azt megelőző tankönyvjegyzékeken szereplő középiskolai történelem atlaszok is használhatóak
- olvasható a jogszabályban. "A rendelet tehát megengedőbb, mint korábban, ebben a tanévben lényegében bármilyen atlaszt lehet használni, ami az iskolában van" - hívta fel a figyelmet a Történelemtanárok Egylete, amely többször kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), még az őszi érettségi előtt tisztázza, pontosan milyen atlaszokat használhatnak a történelemérettségin a diákok, és milyeneket nem.
Legkevésbé a diákok számítanak - miért volt zűrzavar a történelmi atlaszok miatt az érettségin?
"Az oktatási kormányzatnak a kiadók több évtizede használt kiadványai elleni harcában szemmel láthatólag a legkevésbé a diákok számítanak" - nyilatkozta az eduline-nak Hidas Gábor, a Cartographia Tankönykiadó Kft. társadalomtudományi szakértője arról, hogy több iskola történelemérettségijén zavart okozott a történelmi atlaszok körüli mizéria.
Emelt szintű történelem érettségi felkészítő
Online képzés célja: Az előkészítő a 2018 májusi emelt szintű történelem érettségi írásbeli és szóbeli vizsgájára készít fel. | | Tudomány, szociológia, oktatás , Érettségi, nyelvvizsga , Érettségi felkészítők , Középiskola, érettségi felkészülés
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
