Itt vannak a 2015-ös töriérettségi témakörei

Nyilvánosságra hozta az emelt szintű szóbeli történelemérettségi témaköreit az Oktatási Hivatal - itt találjátok a listát.

  • Eduline

I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

1. Magyarország gazdasága a XIV–XVII. században

2. A nagy földrajzi felfedezések és gazdasági következményei

3. A világgazdaság jellemzői a két világháború között (USA, Németország, Szovjetunió)

4. Magyarország gazdasága a XX. században (Bethlen-féle konszolidáció, gazdasági válság, Rákosi-korszak gazdasága, gazdasági rendszerváltás)

II. Népesség, település, életmód

5. Társadalom és városfejlődés a középkori Magyarországon (X–XIV. század)

6. Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században

7. Budapest fejlődése a hosszú XIX. században

8. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban

9. Demográfiai változások a XX. században (egyetemes történelem)

III. Egyén, közösség, társadalom

10. Középkori kultúra (oktatás és tudomány, lovagi kultúra, szerzetesi létforma)

11. Államalapítás és az új rend megszilárdulása (Géza fejedelem és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán uralkodása)

12. Hunyadi Mátyás uralkodása

13. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete a XVI–XVIII. században

14. A reformkor és az 1848-as átalakulás (rendi társadalom és politika, reformkor fő kérdései, márciusi forradalom, áprilisi törvények)

15. Politikai életpályák a XX. századi Magyarországon (Bethlen István, Teleki Pál és Kádár János)

IV. Modern demokráciák működése

16. Az USA kialakulása és alkotmányos fejlődése (1773–1870)

17. A mai magyar demokrácia működése (1989–2014)

18. A modern Európa (szovjet blokk és rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában, európai integráció, német kérdés)

19. Az ENSZ és az Európai Unió intézményrendszere, működése

V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

20. Ókori államberendezkedések (Athén, Spárta, Róma - principátus)

21. A kereszténység főbb tanításai, az egyház intézményesülése (I–X. század)

22. A felvilágosult abszolutizmus politikája és magyarországi képviselői

23. A náci és a bolsevik ideológia

VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

24. Az iszlám és az arab hódítás

25. Magyar-török küzdelmek és együttélés a XIV–XVI. században

26. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról

27. A Rákóczi-szabadságharc és nemzetközi összefüggései

28. Magyarország a második világháborúban

29. Az 1956-os forradalom és nemzetközi háttere

30. A hidegháború

Az Oktatási Hivatal arra is felhívja a figyelmet, hogy a fenti tematikában szereplő címek alapján jelölik ki az adott vizsganapra érvényes konkrét tételeket. A szóbeli tételek néhány feldolgozási, értelmezési szempontot jelölnek ki, és különböző típusú források alkalmazásával segítik a vizsgázókat a felkészülésben és a tétel kifejtésében. A dokumentum eredetijét itt találjátok, a magyarérettségi tételcímeit pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.