A legtöbb diák és tanár számított arra, hogy a holokauszt emlékéve miatt az idei töriérettségiben lesz olyan feladat, amely a holokausztról szól – mondta az eduline-nak az egyik budapesti gimnázium szaktanára, aki szerint nagy meglepetés nincs a középszintű vizsgán, viszont a közép-európai országok gazdasági teljesítményéről szóló feladatot sok vizsgázó el fogja rontani.
„Jól szerkesztett, szakmailag kifogástalan feladatsort kaptak a középszinten érettségizők” – mondta az eduline-nak az egyik budapesti gimnázium történelemtanára, hozzátéve: a kettest az idén is megszerezhetik azok, akik jól értelmezik a szöveget és jól használják a térképet, de az az utóbbi években az is érzékelhető, hogy a jobb jegyhez a diákoknak szükségük van történelmi látásmódra és a szaknyelv ismeretére.
Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.
Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.
1956 és Nagy Imre a középszintű töriérettségi második részében - friss infók
EU, nyugdíjrendszer, kapitalista világgazdaság és 1956 az emelt szintű töriérettségin
Hoffmann Rózsa kedvencéről is írhatnak esszét a diákok a töriérettségin
Ahogy arról az eduline elsőként beszámolt, a bolsevik diktatúráról, a rendszerváltásról és az 1989-es alkotmányról, a magyarországi holokausztról, Marxról és a liberalizmusról, az ókori kultúráról, valamint a közép-európai országok 2001 és 2009 közötti gazdasági teljesítményéről is kaptak kérdéseket a diákok a középszintű töriérettségi első, rövid feladatokból álló részében.
A középszintű töriérettségi két részből áll: először 10-12 rövid feladatot kell megoldani, ezek a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzik, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.
A szaktanár szerint a középszintű feladatsor első részében egy olyan feladat van, amely nehézséget okozhat a vizsgázóknak – a diákoknak egy grafikon alapján kell jellemezniük Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, valamint az Eu15 2001 és 2009 közötti gazdasági teljesítményét. „Bár az órákon szoktunk ehhez hasonló feladatokat gyakorolni, biztos vagyok benne, hogy sok diák el fogja rontani a grafikon értelmezését, és rossz válaszokat ad majd a kérdésekre. Persze ez nem a feladat hibája” – mondta a szaktanár.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
