Nyilasuralom, KGST-országok, etnikai változások a töriérettségi második részében!

Az első ipari forradalomról, a KGST-országokról, háromszáz évvel ezelőtti etnikai változásokról és a nyilasuralomról is írhatnak esszét a diákok a középszintű töriérettségi második részében.

  • Eduline
Túry Gergely

A középszintű töriérettségi összes esszéfeladatának megoldását itt találjátok.

Itt ellenőrizhetitek, jól oldottátok-e meg a rövid feladatokat.

A töriérettségiről itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat.

A középszintű történelemérettségi második részében a diákok négy esszéfeladatot kapnak, ezek közül azonban csak kettőt kell megoldaniuk - a négy téma között idén az első ipari forradalom, a KGST-országok, a magyarországi etnikai változások és a nyilasuralom is szerepel.

A feladatsor kétféle esszéfeladatot tartalmaz. Egy rövid feladatot – a megadott témát 100-130 szóban, vagyis 12-16 sorban kell kifejteni – és egy hosszút, amely egy 210-260 szavas esszé megírását várja a diákoktól.

A feladatsor két rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) és két hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (amelyek közül az egyik az 1849 előtti, a másik az 1849 utáni korszakokkal kapcsolatos) tartalmaz.

A vizsgázóknak a négy feladatból kettőt kell választaniuk: egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül; egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.

Van egy további szabály: ha a vizsgázó a rövid esszét egy 1849 előtti korszakról írja, a hosszú esszéjének az 1849 utáni témáról kell szólnia, és fordítva.

Kádár János beszéde és Lázár János városa a töriérettségi feladatai között.

Könnyű feladatsort kaptak töriből az érettségizők, de egy-két kérdés becsapós lehet.

Pánik, piros atlaszok, kabalaállat: így indult a töriérettségi.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.