Ezekre a szakokra szinte lehetetlen volt bekerülni: a 10 legmagasabb ponthatár

Nyilvánosságra hozták a 2014-es felvételi ponthatárait - itt találjátok azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyekre kitűnő érettségi és nyelvvizsga nélkül nem lehetett bekerülni.

  • Eduline
Shutterstock

Intézmény és szak

2014-es ponthatár

ELTE, osztatlan tanári (matematikatanár; spanyol nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

478

PPKE, osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, latin nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

476

Budapesti Corvinus Egyetem, kereskedelem és marketing (önköltséges)

470

Budapesti Corvinus Egyetem, nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven, önköltséges)

468

ELTE, osztatlan tanári (matematikatanár; francia nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

466

alkalmazott közgazdaságtan (magyar nyelven, állami ösztöndíjas)

465 (központi ponthatár)

gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (állami ösztöndíjas)

465 (központi ponthatár)

nemzetközi tanulmányok (állami ösztöndíjas)

465 (központi ponthatár)

ELTE, osztatlan tanári (matematikatanár; latin nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

464

osztatlan jogász (állami ösztöndíjas)

464 (központi ponthatár)

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.