Ezekre a szakokra szinte lehetetlen volt bekerülni: a 10 legmagasabb ponthatár

Nyilvánosságra hozták a 2014-es felvételi ponthatárait - itt találjátok azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyekre kitűnő érettségi és nyelvvizsga nélkül nem lehetett bekerülni.

  • Eduline
Shutterstock

Intézmény és szak

2014-es ponthatár

ELTE, osztatlan tanári (matematikatanár; spanyol nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

478

PPKE, osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, latin nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

476

Budapesti Corvinus Egyetem, kereskedelem és marketing (önköltséges)

470

Budapesti Corvinus Egyetem, nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven, önköltséges)

468

ELTE, osztatlan tanári (matematikatanár; francia nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

466

alkalmazott közgazdaságtan (magyar nyelven, állami ösztöndíjas)

465 (központi ponthatár)

gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (állami ösztöndíjas)

465 (központi ponthatár)

nemzetközi tanulmányok (állami ösztöndíjas)

465 (központi ponthatár)

ELTE, osztatlan tanári (matematikatanár; latin nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

464

osztatlan jogász (állami ösztöndíjas)

464 (központi ponthatár)

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.