Ezekre a szakokra szinte lehetetlen volt bekerülni: a 10 legmagasabb ponthatár

Nyilvánosságra hozták a 2014-es felvételi ponthatárait - itt találjátok azoknak az alap- és osztatlan szakoknak a listáját, amelyekre kitűnő érettségi és nyelvvizsga nélkül nem lehetett bekerülni.

  • Eduline
Shutterstock

Intézmény és szak

2014-es ponthatár

ELTE, osztatlan tanári (matematikatanár; spanyol nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

478

PPKE, osztatlan tanári (történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára, latin nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

476

Budapesti Corvinus Egyetem, kereskedelem és marketing (önköltséges)

470

Budapesti Corvinus Egyetem, nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven, önköltséges)

468

ELTE, osztatlan tanári (matematikatanár; francia nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

466

alkalmazott közgazdaságtan (magyar nyelven, állami ösztöndíjas)

465 (központi ponthatár)

gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés (állami ösztöndíjas)

465 (központi ponthatár)

nemzetközi tanulmányok (állami ösztöndíjas)

465 (központi ponthatár)

ELTE, osztatlan tanári (matematikatanár; latin nyelv és kultúra tanára, állami ösztöndíjas és önköltséges)

464

osztatlan jogász (állami ösztöndíjas)

464 (központi ponthatár)

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.