Már nem sokat kell várni a 2017-es ponthatárokra, sokan azonban még most sincsenek tisztában minden felvételi szabállyal. Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket.
1. 280 ponttal is
be lehet kerülni az egyetemre
Mert ennyi a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon? A minimumponthatár csak azt jelzi, hogy ennél gyengébb érettségi és tanulmányi eredménnyel egyetlen egyetem vagy főiskola képzését sem kezdhetitek el - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában.
A legtöbb szakon ennél azonban idén is jóval magasabbak lesznek a ponthatárok, az igazán népszerű alap- és osztatlan képzéseken általában a 400-at is meghaladják - a tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.
Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben
Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).
2. A központi ponthatár
nem változhat
Idén is egy sor képzésen állapítottak meg központi ponthatárokat (ezek természetesen az államilag finanszírozott képzési helyekre vonatkoznak). A központi ponthatár lényege, hogy az alatt az intézmények nem vehetnek fel diákokat állami ösztöndíjas képzésre az adott szakra.
Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben
Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.
Az elmúlt években többször előfordult, hogy változtak az előzetesen meghúzott ponthatárok - felfelé és lefelé is változtak már, úgyhogy idén is történhet ilyen.
3. A fizetős szakokon sokkal alacsonyabbak
a ponthatárok
Nem feltétlenül: ha magas pontszámú jelentkezők jelölik meg a fizetős képzést, a végső ponthatár is ehhez igazodik majd. Ugyanez a helyzet a népszerű, de csak fizetős formában induló szakokon is.
4. A tavalyi ponthatároknál biztosan
magasabbak lesznek az idei ponthatárok
A ponthatárok az adott képzés kapacitásszámától, a jelentkezők számától és pontszámától függ, vagyis nem lehet ilyet állítani. Persze az tény, hogy vannak olyan slágerszakok, ahová évek óta csak 350-400 fölötti pontszámmal lehet bekerülni, de ezeke a képzéseken jellemzően központi ponthatárok vannak.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
