A négy leggyakoribb tévhit a 2017-es egyetemi felvételiről

Már nem sokat kell várni a 2017-es ponthatárokra, sokan azonban még most sincsenek tisztában minden felvételi szabállyal. Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket.

  • Eduline

1. 280 ponttal is

be lehet kerülni az egyetemre

Mert ennyi a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon? A minimumponthatár csak azt jelzi, hogy ennél gyengébb érettségi és tanulmányi eredménnyel egyetlen egyetem vagy főiskola képzését sem kezdhetitek el - sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában.

A legtöbb szakon ennél azonban idén is jóval magasabbak lesznek a ponthatárok, az igazán népszerű alap- és osztatlan képzéseken általában a 400-at is meghaladják - a tavalyi ponthatárokat itt nézhetitek meg.

Így változnak a felvételi pontszámítási szabályai 2017-ben

Elstartolt a 2017-es felvételi, és az idén is változik néhány pontszámítási szabály. Íme, így kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha alap- vagy osztatlan szakra jelentkeztek. 1. lépés: a tanulmányi pontszám Először a középiskolai bizonyítványotokat kell elővennetek (ha végzősök vagytok, gondoljátok át, milyen jegyekre számíthattok év végén, és azzal számoljatok - ha változnak az eredmények, májusban újra kalkulálnotok kell).

2. A központi ponthatár

nem változhat

Idén is egy sor képzésen állapítottak meg központi ponthatárokat (ezek természetesen az államilag finanszírozott képzési helyekre vonatkoznak). A központi ponthatár lényege, hogy az alatt az intézmények nem vehetnek fel diákokat állami ösztöndíjas képzésre az adott szakra.

Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben

Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.

Az elmúlt években többször előfordult, hogy változtak az előzetesen meghúzott ponthatárok - felfelé és lefelé is változtak már, úgyhogy idén is történhet ilyen.

3. A fizetős szakokon sokkal alacsonyabbak

a ponthatárok

Nem feltétlenül: ha magas pontszámú jelentkezők jelölik meg a fizetős képzést, a végső ponthatár is ehhez igazodik majd. Ugyanez a helyzet a népszerű, de csak fizetős formában induló szakokon is.

4. A tavalyi ponthatároknál biztosan

magasabbak lesznek az idei ponthatárok

A ponthatárok az adott képzés kapacitásszámától, a jelentkezők számától és pontszámától függ, vagyis nem lehet ilyet állítani. Persze az tény, hogy vannak olyan slágerszakok, ahová évek óta csak 350-400 fölötti pontszámmal lehet bekerülni, de ezeke a képzéseken jellemzően központi ponthatárok vannak.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.