Felvételi: hol nézhetitek meg a tavalyi ponthatárokat?

Július második felében kiderül, hogyan alakulnak az idei ponthatárok. Addig is nézzétek meg, milyenek voltak a tavalyiak.

  • Eduline
pixabay

Idén összesen 107 698-an jelentkeztek egyetemre, főiskolára. A különböző szakokon a jelentkezők által szerzett összpontszám, az intézmények kapacitása, valamint egyéb szempontok figyelembevételével húzzák meg a ponthatárokat. 

Az idén várhatóan 2018. július 25-én hirdetik ki a felvételi ponthatárokat.

Itt tudjátok megnézni a tavalyi ponthatárokat az egyetemek szerinti listán.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Idén érettségiztetek? Milyen dokumentumokat kell feltölteni az e-felvételi rendszerébe?

Fel kell tölteniük az érettségi bizonyítvány szkennelt változatát az e-felvételibe azoknak, akik idén érettségiztek? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Idén érettségiztem, és jelentkeztem egyetemre is. Fel kell töltenem az e-felvételibe az érettségi bizonyítványom szkennelt változatát? A felvételi eljárásban nem kell feltölteni az e-felvételibe: a 2003. január 1. után szerzett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok, valamint a 2006.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.