Keresztféléves felvételi: így kalkulálhattok a tanulmányi pontokkal

Mi számít bele a tanulmányi pontszámba a felvételinél? Mennyi a maximálisan elérhető pontszám? Most minden kérdésre válaszolunk a tanulmányi pontokkal kapcsolatban.

  • Eduline
Goodmenproject.com

Mennyi az annyi?

A tanulmányi pontszám az alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre történő pontszámítás részpontszáma. Legfeljebb 200 pont lehet. 

Mi számít bele a tanulmányi pontokba?

A tanulmányi pontokat a jelentkező 9–12. (nyelvi előkészítő esetén 9–13.) évfolyamos középiskolai osztályzataiból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni.

Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege számít:

  • magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga),
  • történelem,
  • matematika,
  • legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  • egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.

Fenti tantárgyak bármelyikének hiánya esetén – kivéve, ha a jelentkezőt fogyatékossága (sajátos nevelési igénye) miatt mentesítették, vagy nincs két (tanult) év végi eredménye – tanulmányi pont nem számítható - írja a felvételi tájékoztató.

Hány pontot ér az érettségi?

Az érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredmények alapján legfeljebb 100 pontot kaphattok.

Keresztféléves felvételi: minden, amit a sorrendmódosításról tudni kell

Mikor nem érdemes sorrendet módosítani, hogyan lehet törölni a megjelölt képzéseket, és mire kell mindenképpen figyelni? Most minden fontos kérdésre válaszolunk a sorrendmódosítással kapcsolatban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.