Mi számít bele a tanulmányi pontszámba a felvételinél? Mennyi a maximálisan elérhető pontszám? Most minden kérdésre válaszolunk a tanulmányi pontokkal kapcsolatban.
Mennyi az annyi?
A tanulmányi pontszám az alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre történő pontszámítás részpontszáma. Legfeljebb 200 pont lehet.
Mi számít bele a tanulmányi pontokba?
A tanulmányi pontokat a jelentkező 9–12. (nyelvi előkészítő esetén 9–13.) évfolyamos középiskolai osztályzataiból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből kell kiszámolni.
Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege számít:
Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.
Fenti tantárgyak bármelyikének hiánya esetén – kivéve, ha a jelentkezőt fogyatékossága (sajátos nevelési igénye) miatt mentesítették, vagy nincs két (tanult) év végi eredménye – tanulmányi pont nem számítható - írja a felvételi tájékoztató.
Hány pontot ér az érettségi?
Az érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredmények alapján legfeljebb 100 pontot kaphattok.
Keresztféléves felvételi: minden, amit a sorrendmódosításról tudni kell
Mikor nem érdemes sorrendet módosítani, hogyan lehet törölni a megjelölt képzéseket, és mire kell mindenképpen figyelni? Most minden fontos kérdésre válaszolunk a sorrendmódosítással kapcsolatban.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
