Felvételi: hány ponttal lehet bekerülni a tanári szakokra?

Az idén 3548-an jelentkeztek osztatlan tanári szakra - megnéztük, milyenek voltak a ponthatárok 2013-ban öt népszerű szakpáron.

  • Eduline
Stiller Ákos

Magyar-történelem, magyar-angol

2013-ban a magyar-történelem, osztatlan tanári képzésen a Miskolci Egyetem húzta a legmagasabb ponthatárt, 373 ponttal lehetett bekerülni. A Debreceni Egyetemre 248 pontot, a Nyugat-magyarországi Egyetemre 270 pontot kellett vinni, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 280 pontot, a Károli Gáspár Református Egyetemre 282 pontot, az Eszterházy Károly Főiskolára pedig 331 pontot.

A magyar-angol tanári szakra készülőknek a Szegedi Tudományegyetemen volt a legnehezebb dolguk, ott 397 volt a ponthatár, a Pannon Egyetemen ennél jóval kevesebb, 299 pont is elegendő volt. A Károli Gáspár Református Egyetemre 307, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 328, a Miskolci Egyetemre 356, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 364 pont kellett. Felvételi ponthatárok: kik kerülhetnek be bölcsészképzésre?

Matek-informatika és matek-fizika

Matematika és informatika szakpáros képzésen a Debreceni Egyetem húzta a legmagasabb ponthatárt, legalább 382 pontot kellett a vinniük a felvételizőknek. A Szegedi Tudományegyetemre 241 ponttal lehetett bejutni. A Nyíregyházi Főiskolára 246, az ELTE-re 309, az egri főiskolára 315, Pécsre pedig 326 pont kellett.

Matek-fizika szakpáron is a Debreceni Egyetemre kellett a legtöbb pontot vinni, 328-at, Szegeden 261 pont is elég volt. A Pécsi Tudományegyetemen 263, a Nyíregyházi Főiskolán 296, az ELTE-n pedig 312 volt a ponthatár. Milyenek lesznek a felvételi ponthatárok a műszaki szakokon?

Földrajz-biológia

2013-ban az ELTE-n 323 volt a ponthatár, míg a Debreceni Egyetemen 241. Az Eszterházy Károly Főiskolára 242 pont kellett, a Pécsi Tudományegyetemre 254, a Szegedi Tudományegyetemre 276, a Nyugat-magyarországi Egyetemre pedig 320. Ennyit kereshettek természettudományi szakos diplomával - itt vannak a fizetési adatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.