Felvételi: hány ponttal lehet bekerülni a tanári szakokra?

Az idén 3548-an jelentkeztek osztatlan tanári szakra - megnéztük, milyenek voltak a ponthatárok 2013-ban öt népszerű szakpáron.

  • Eduline
Stiller Ákos

Magyar-történelem, magyar-angol

2013-ban a magyar-történelem, osztatlan tanári képzésen a Miskolci Egyetem húzta a legmagasabb ponthatárt, 373 ponttal lehetett bekerülni. A Debreceni Egyetemre 248 pontot, a Nyugat-magyarországi Egyetemre 270 pontot kellett vinni, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 280 pontot, a Károli Gáspár Református Egyetemre 282 pontot, az Eszterházy Károly Főiskolára pedig 331 pontot.

A magyar-angol tanári szakra készülőknek a Szegedi Tudományegyetemen volt a legnehezebb dolguk, ott 397 volt a ponthatár, a Pannon Egyetemen ennél jóval kevesebb, 299 pont is elegendő volt. A Károli Gáspár Református Egyetemre 307, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre 328, a Miskolci Egyetemre 356, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre 364 pont kellett. Felvételi ponthatárok: kik kerülhetnek be bölcsészképzésre?

Matek-informatika és matek-fizika

Matematika és informatika szakpáros képzésen a Debreceni Egyetem húzta a legmagasabb ponthatárt, legalább 382 pontot kellett a vinniük a felvételizőknek. A Szegedi Tudományegyetemre 241 ponttal lehetett bejutni. A Nyíregyházi Főiskolára 246, az ELTE-re 309, az egri főiskolára 315, Pécsre pedig 326 pont kellett.

Matek-fizika szakpáron is a Debreceni Egyetemre kellett a legtöbb pontot vinni, 328-at, Szegeden 261 pont is elég volt. A Pécsi Tudományegyetemen 263, a Nyíregyházi Főiskolán 296, az ELTE-n pedig 312 volt a ponthatár. Milyenek lesznek a felvételi ponthatárok a műszaki szakokon?

Földrajz-biológia

2013-ban az ELTE-n 323 volt a ponthatár, míg a Debreceni Egyetemen 241. Az Eszterházy Károly Főiskolára 242 pont kellett, a Pécsi Tudományegyetemre 254, a Szegedi Tudományegyetemre 276, a Nyugat-magyarországi Egyetemre pedig 320. Ennyit kereshettek természettudományi szakos diplomával - itt vannak a fizetési adatok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna