Milyen szerepet játszik a 2018-as keresztféléves felvételin az a szaksorrend, amit meghatároztatok a jelentkezéskor? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Már leadtam a jelentkezésemet a keresztféléves felvételire, de az első helyen lévő szakra biztosan nem vesznek fel. Emiatt bukhatom a második helyes jelentkezésemet?
A jelentkezők az általuk meghatározott "lista" alapján sorolják be a szakokra: minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.
Ha biztosak vagytok abban, hogy nem sikerül bekerülni az első helyen megjelölt szakra (például mert nem mentek el az alkalmassági vizsgára), nincs értelme sorrendet módosítani, hiszen az a képzés gyakorlatilag kiesik a versenyből.
Egyedül az okoz gondot, ha egy olyan szakot soroltok az első helyre, ahová valójában nem szeretnétek járni. Ha oda bekerültök, a második helyen megjelölt szakot semmiképpen nem kezdhetitek el.
A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok
Nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok. A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2018-as keresztféléves felvételin 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
