Keresztféléves felvételi: miért számít, milyen a szakok sorrendje?

Milyen szerepet játszik a 2018-as keresztféléves felvételin az a szaksorrend, amit meghatároztatok a jelentkezéskor? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
pixabay

Már leadtam a jelentkezésemet a keresztféléves felvételire, de az első helyen lévő szakra biztosan nem vesznek fel. Emiatt bukhatom a második helyes jelentkezésemet?

A jelentkezők az általuk meghatározott "lista" alapján sorolják be a szakokra: minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

Ha biztosak vagytok abban, hogy nem sikerül bekerülni az első helyen megjelölt szakra (például mert nem mentek el az alkalmassági vizsgára), nincs értelme sorrendet módosítani, hiszen az a képzés gyakorlatilag kiesik a versenyből.

Egyedül az okoz gondot, ha egy olyan szakot soroltok az első helyre, ahová valójában nem szeretnétek járni. Ha oda bekerültök, a második helyen megjelölt szakot semmiképpen nem kezdhetitek el.

A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok

Nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra? Így tanulhattok egyetemen akkor is, ha a minimumponthatár alatt vagytok. A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2018-as keresztféléves felvételin 280 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon. Aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el ezeket a képzéseket.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István