Itt a lista: ezeken a szakokon húzták a legmagasabb pótfelvételi ponthatárokat

Mely szakokon húzták a 2017-es pótfelvételi legmagasabb ponthatárait? Mutatjuk a listát.

  • Eduline
stiller

480 pont - ennyi kellett a Budapesti Metropolitan Egytem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakjához az idei pótfelvételin, ez volt az idei legmagasabb ponthatár. Kitűnő érettségi és középiskolai bizonyítvány, valamint pluszpontok nélkül a Miskolci Egyetem szociális munka alapszakjára sem lehetett bekerülni, ott 478-nál húzták meg a limitet, de ugyanennyi ponttal lehetett bejutni a Szent István Egyetem vidékfejlesztési agrármérnök képzésére is.

Intézmény és szakPótfelvételi ponthatár 2017
 METU HFTGK nemzetközi gazdálkodás (angol nyelvű) 480
 ME BTK szociális munka (Miskolc) 478
 SZIE GTK vidékfejlesztési agrármérnök478 
 SZTE BTK romanisztika (spanyol)474 
 PTE TTK biológia-kémia szakos tanár467 
 EKE GTK gazdaságinformatikus460 
 EKE TTK fizika-matematika szakos tanár459 
 EKE TTK biológia-természetismeret, környezettan szakos tanár458 
 KJF történelem (Budapest)456 
 KJF történelem (Székesfehérvár)455 

A 2017-es pótfelvételi ponthatárainak teljes listáját itt nézhetitek meg, a legnépszerűbb szakok ponthatárairól szóló cikkünket pedig itt olvashatjátok el:

Megvannak a 2017-es pótfelvételi ponthatárai! Ennyi pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz

Nyilvánosságra hozták a 2017-es pótfelvételi ponthatárait: még a népszerűbb alapszakokra is be lehetett jutni 300 és 400 közötti pontszámmal, de sok képzésen csak 280-300 pontra volt szükség. Gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing - többek között ezek tartoznak a pótfelvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései közé, évről évre több száz jelentkező jelöli meg ezeket a szakokat az augusztusi eljárásban.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.