Hány ponttal lehet bekerülni a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetemre?

Megnéztük, hány pontra lehet szüksége annak, aki a három nagy vidéki tudományegyetem egyikére szeretne bekerülni.

  • Eduline
Túry Gergely

A Debreceni Egyetem népszerű képzései közé tartozik a jogász, ami államilag finanszírozott formában tavaly legalább 460 pontot igényelt, ami meglehetősen magas. A szintén népszerű általános orvosi szakra 425 ponttól lehetett bekerülni. Pszichológia szakra 435 pont kellett, ami a központi ponthatárnak felel meg.

Gazdálkodás és menedzsment szakra a központi ponthatárnál magasabb, 449 pontra volt szükség, ahogy kereskedelem és marketingre is (460). Aki gazdaság- vagy mérnökinformatikusnak készül, van egy jó hírünk, 290, illetve 291 ponttól kerülhetnek be a diákok.

Hány ponttal lehet bekerülni az ELTE-re, a BME-re, a Corvinusra és a SOTE-ra?

Idén is ezrek szeretnének bekerülni a nagy budapesti egyetemek képzéseire. Utánanéztünk, mennyi pont kell ehhez. Többéves trend, hogy a budapesti egyetemek népszerűsége nő, így pedig a bekerülés is egyre nehezebb a nagy fővárosi intézmények képzéseire. Tavaly az ELTE vette fel a legtöbb, több mint 8000 diákot, az államilag finanszírozott alapképzéseire pedig átlagosan több mint 415 pontot értek el.

A Pécsi Tudományegyetemen jogász szakra 461 pont kellett, míg az általános orvosira 420. A népszerű gazdasági képzésekre itt is magas volt a léc, kereskedelem és marketingen 462, gazdálkodási és menedzsmentre 452.

Az informatikai szakokra Pécsen is be lehet kerülni 300 pont alatt.

A Szegedi Tudományegyetemen 465 pont kellett tavaly jogász szakra, általános orvosira pedig 426. Gazdálkodási és menedzsment szakra 448 pont kellett, kereskedelem és marketingre 453, ami szintén magasabb a központilag meghatározott minimumnál.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.