Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Kitűnő tanulmányi eredmény, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sem lesz bejutni andragógia, jogász-, nemzetközi tanulmányok és közszolgálati alapképzésre. Több ezer felvételiző járhat rosszul a 2012-esnél jóval magasabb ponthatárokkal.

Az üzleti szakokon már 2012-ben sem voltak állami ösztöndíjas helyek, andragógia, jogász, közszolgálati és nemzetközi tanulmányok alapképzésen azonban ingyen is lehetett tanulni - ráadásul tavaly a minisztérium által meghatározottnál jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni ezekre a szakokra. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétfői tájékoztatása szerint a jelentkezési statisztikák alapján még változhatnak a most kihirdetett ponthatárok, a tárca célja ugyanis az, hogy a tizenhat - amely az eredeti kormányzati tervek szerint csak önköltséges formában indult volna 2013-ban - népszerű szak elsőéveseinek körülbelül 10-20 százaléka tanulhasson államilag finanszírozott formában szeptembertől.
| A 2013-as ponthatárok |
Alkalmazott közgazdaságtan: 465 Andragógia: 445 Emberi erőforrások: 460 Gazdálkodási és menedzsment: 460 Gazdaságelemzés: 465 Igazságügyi igazgatási: 435 Jogász: 465 Kereskedelem és marketing: 460 Kommunikáció és médiatudomány: 470 Közszolgálat: 440 Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 425 Nemzetközi gazdálkodás: 460 Nemzetközi tanulmányok: 465 Pénzügy-, és számvitel: 460 Turizmus-vendéglátás: 465 Üzleti szakoktató: 440 |
Andragógia
Az andragógia szakon 445 lesz a 2013-as ponthatár - ez jóval magasabb a tavalyinál. Akkor a Budapesti Gazdasági Főiskolán és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 429 pontot kellett összegyűjteni, de a legtöbb felsőoktatási intézményben ennél kevesebb pont is elegendő volt az állami ösztöndíjas helyhez: a Debreceni Egyetemen 421-nél húzták meg a limitet, míg a Dunaújvárosi és a Nyíregyházi Főiskolán, a Kaposvári Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen 416 pontot kellett szerezni.
Jogász és nemzetközi tanulmányok
A tizenhat népszerű szak közül a jogászképzés okozta a legkisebb meglepetést. 2012-ben mindössze két felsőoktatási intézmény, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ötven-ötven állami ösztöndíjas helyet, ezekért pedig nagy volt a harc. Az ELTE-n 467, a Pázmányon pedig 455 volt a 2012-es ponthatár - míg az idei 465.
| Jelentkezők száma (2012) |
Jogász: összesen 4102, első helyen: 2996 Nemzetközi tanulmányok: 3108, első helyen:1282 Közszolgálati: 629, első helyen: 168Andragógia: 3184, első helyen: 1256 Kommunikáció és médiatudomány: 5006, első helyen: 2050 |
A nemzetközi tanulmányok szakon is 465 a 2013-as ponthatár - 2012-ben ennél többet kellett szerezniük azoknak, akik államilag finanszírozott formában akartak tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, ott 473 volt az alsó limit. Az ELTE-n is kitűnő érettségi eredmény kellett, 463 pont alatt senkit nem vettek fel államilag támogatott képzésre, míg a Pannon Egyetemen, a Pázmányon és a Szegedi Tudományegyetemen 431 volt a ponthatár.
Közszolgálati
A közszolgálati alapszakon viszont a tavalyi átlagot meghaladó - 440-es - ponthatárt határozott meg a minisztérium. 2012-ben a győri Széchenyi István Egyetem képzéséhez kellett a legjobb érettségi és tanulmányi eredmény (413 pont), a Pázmányra már 372, a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi intézetébe pedig 251 ponttal is be lehetett jutni.
Kommunikáció és médiatudomány
Az államilag finanszírozott kommunikációs képzés 470-es ponthatára is jóval magasabb, mint a tavalyi ponthatárok zöme. 2012-ben a legtöbb pont a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs képzéséhez kellett, ott 454-nél húzták meg az alsó limitet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 449, a Debreceni Egyetemen 432, a Szegedi Tudományegyetemen 435, a Pécsi Tudományegyetemen 431, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 449 volt a 2012-es ponthatár.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).