Több ezer diák csúszhat le a felvételiről a magas ponthatárok miatt

Kitűnő tanulmányi eredmény, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sem lesz bejutni andragógia, jogász-, nemzetközi tanulmányok és közszolgálati alapképzésre. Több ezer felvételiző járhat rosszul a 2012-esnél jóval magasabb ponthatárokkal.

  • Eduline
MTI Fotó: Marjai János

Az üzleti szakokon már 2012-ben sem voltak állami ösztöndíjas helyek, andragógia, jogász, közszolgálati és nemzetközi tanulmányok alapképzésen azonban ingyen is lehetett tanulni - ráadásul tavaly a minisztérium által meghatározottnál jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni ezekre a szakokra. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétfői tájékoztatása szerint a jelentkezési statisztikák alapján még változhatnak a most kihirdetett ponthatárok, a tárca célja ugyanis az, hogy a tizenhat - amely az eredeti kormányzati tervek szerint csak önköltséges formában indult volna 2013-ban - népszerű szak elsőéveseinek körülbelül 10-20 százaléka tanulhasson államilag finanszírozott formában szeptembertől.

A 2013-as ponthatárok 

Alkalmazott közgazdaságtan: 465

Andragógia: 445

Emberi erőforrások: 460

Gazdálkodási és menedzsment: 460

Gazdaságelemzés: 465

Igazságügyi igazgatási: 435

Jogász: 465

Kereskedelem és marketing: 460

Kommunikáció és médiatudomány: 470

Közszolgálat: 440

Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 425

Nemzetközi gazdálkodás: 460

Nemzetközi tanulmányok: 465

Pénzügy-, és számvitel: 460

Turizmus-vendéglátás: 465

Üzleti szakoktató: 440

Andragógia

Az andragógia szakon 445 lesz a 2013-as ponthatár - ez jóval magasabb a tavalyinál. Akkor a Budapesti Gazdasági Főiskolán és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 429 pontot kellett összegyűjteni, de a legtöbb felsőoktatási intézményben ennél kevesebb pont is elegendő volt az állami ösztöndíjas helyhez: a Debreceni Egyetemen 421-nél húzták meg a limitet, míg a Dunaújvárosi és a Nyíregyházi Főiskolán, a Kaposvári Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen 416 pontot kellett szerezni.

Jogász és nemzetközi tanulmányok

A tizenhat népszerű szak közül a jogászképzés okozta a legkisebb meglepetést. 2012-ben mindössze két felsőoktatási intézmény, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ötven-ötven állami ösztöndíjas helyet, ezekért pedig nagy volt a harc. Az ELTE-n 467, a Pázmányon pedig 455 volt a 2012-es ponthatár - míg az idei 465.

Jelentkezők száma (2012)

Jogász: összesen 4102, első helyen: 2996

Nemzetközi tanulmányok: 3108, első helyen:1282

Közszolgálati: 629, első helyen: 168

Andragógia: 3184, első helyen: 1256

Kommunikáció és médiatudomány: 5006, első helyen: 2050

A nemzetközi tanulmányok szakon is 465 a 2013-as ponthatár - 2012-ben ennél többet kellett szerezniük azoknak, akik államilag finanszírozott formában akartak tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, ott 473 volt az alsó limit. Az ELTE-n is kitűnő érettségi eredmény kellett, 463 pont alatt senkit nem vettek fel államilag támogatott képzésre, míg a Pannon Egyetemen, a Pázmányon és a Szegedi Tudományegyetemen  431 volt a ponthatár.

Közszolgálati

A közszolgálati alapszakon viszont a tavalyi átlagot meghaladó - 440-es - ponthatárt határozott meg a minisztérium. 2012-ben a győri Széchenyi István Egyetem képzéséhez kellett a legjobb érettségi és tanulmányi eredmény (413 pont), a Pázmányra már 372, a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi intézetébe pedig 251 ponttal is be lehetett jutni.

Kommunikáció és médiatudomány

Az államilag finanszírozott kommunikációs képzés 470-es ponthatára is jóval magasabb, mint a tavalyi ponthatárok zöme. 2012-ben a legtöbb pont a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs képzéséhez kellett, ott 454-nél húzták meg az alsó limitet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 449, a Debreceni Egyetemen 432, a Szegedi Tudományegyetemen 435, a Pécsi Tudományegyetemen 431, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 449 volt a 2012-es ponthatár.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.