Kitűnő tanulmányi eredmény, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sem lesz bejutni andragógia, jogász-, nemzetközi tanulmányok és közszolgálati alapképzésre. Több ezer felvételiző járhat rosszul a 2012-esnél jóval magasabb ponthatárokkal.
Az üzleti szakokon már 2012-ben sem voltak állami ösztöndíjas helyek, andragógia, jogász, közszolgálati és nemzetközi tanulmányok alapképzésen azonban ingyen is lehetett tanulni - ráadásul tavaly a minisztérium által meghatározottnál jóval alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni ezekre a szakokra. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétfői tájékoztatása szerint a jelentkezési statisztikák alapján még változhatnak a most kihirdetett ponthatárok, a tárca célja ugyanis az, hogy a tizenhat - amely az eredeti kormányzati tervek szerint csak önköltséges formában indult volna 2013-ban - népszerű szak elsőéveseinek körülbelül 10-20 százaléka tanulhasson államilag finanszírozott formában szeptembertől.
| A 2013-as ponthatárok |
Alkalmazott közgazdaságtan: 465 Andragógia: 445 Emberi erőforrások: 460 Gazdálkodási és menedzsment: 460 Gazdaságelemzés: 465 Igazságügyi igazgatási: 435 Jogász: 465 Kereskedelem és marketing: 460 Kommunikáció és médiatudomány: 470 Közszolgálat: 440 Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 425 Nemzetközi gazdálkodás: 460 Nemzetközi tanulmányok: 465 Pénzügy-, és számvitel: 460 Turizmus-vendéglátás: 465 Üzleti szakoktató: 440 |
Andragógia
Az andragógia szakon 445 lesz a 2013-as ponthatár - ez jóval magasabb a tavalyinál. Akkor a Budapesti Gazdasági Főiskolán és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 429 pontot kellett összegyűjteni, de a legtöbb felsőoktatási intézményben ennél kevesebb pont is elegendő volt az állami ösztöndíjas helyhez: a Debreceni Egyetemen 421-nél húzták meg a limitet, míg a Dunaújvárosi és a Nyíregyházi Főiskolán, a Kaposvári Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szent István Egyetemen 416 pontot kellett szerezni.
Jogász és nemzetközi tanulmányok
A tizenhat népszerű szak közül a jogászképzés okozta a legkisebb meglepetést. 2012-ben mindössze két felsőoktatási intézmény, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott ötven-ötven állami ösztöndíjas helyet, ezekért pedig nagy volt a harc. Az ELTE-n 467, a Pázmányon pedig 455 volt a 2012-es ponthatár - míg az idei 465.
| Jelentkezők száma (2012) |
Jogász: összesen 4102, első helyen: 2996 Nemzetközi tanulmányok: 3108, első helyen:1282 Közszolgálati: 629, első helyen: 168Andragógia: 3184, első helyen: 1256 Kommunikáció és médiatudomány: 5006, első helyen: 2050 |
A nemzetközi tanulmányok szakon is 465 a 2013-as ponthatár - 2012-ben ennél többet kellett szerezniük azoknak, akik államilag finanszírozott formában akartak tanulni a Budapesti Corvinus Egyetemen, ott 473 volt az alsó limit. Az ELTE-n is kitűnő érettségi eredmény kellett, 463 pont alatt senkit nem vettek fel államilag támogatott képzésre, míg a Pannon Egyetemen, a Pázmányon és a Szegedi Tudományegyetemen 431 volt a ponthatár.
Közszolgálati
A közszolgálati alapszakon viszont a tavalyi átlagot meghaladó - 440-es - ponthatárt határozott meg a minisztérium. 2012-ben a győri Széchenyi István Egyetem képzéséhez kellett a legjobb érettségi és tanulmányi eredmény (413 pont), a Pázmányra már 372, a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi intézetébe pedig 251 ponttal is be lehetett jutni.
Kommunikáció és médiatudomány
Az államilag finanszírozott kommunikációs képzés 470-es ponthatára is jóval magasabb, mint a tavalyi ponthatárok zöme. 2012-ben a legtöbb pont a Budapesti Corvinus Egyetem kommunikációs képzéséhez kellett, ott 454-nél húzták meg az alsó limitet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 449, a Debreceni Egyetemen 432, a Szegedi Tudományegyetemen 435, a Pécsi Tudományegyetemen 431, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig 449 volt a 2012-es ponthatár.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
