Ilyenek a ponthatárok az informatikai szakokon

Több mint ötezren jelentkeztek a legnépszerűbb informatikai alapszakra, a sok diákot vonzó egyetemeken ezért az idén is nagy volt a verseny az állami ösztöndíjas helyekért. Megnéztük, hány ponttal lehetett bekerülni az informatikai alapképzésekre.

  • Eduline
Stiller Ákos

Mérnökinformatikus alapképzésre idén összesen 5152-en jelölték meg, ebből 4743-an állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek. Első helyen 2911-en választották a szakot. Gazdaságinformatikus szakra összesen 3708-an, első helyen 1607-en felvételiztek. Az állami ösztöndíjas képzést 3377-en jelölték meg. Programtervező informatikus szakra 2015-ben összesen 3183-an, első helyen 1652-en jelentkeztek, állami ösztöndíjas képzésre pedig 2925-en adták be a jelentkezésüket.

A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg.

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

mérnökinformatikus

BME: 375

DE: 294

ME: 280

gazdaságinformatikus

BCE: 400

PTE: 283

SZTE: 280

programtervező informatikus

ELTE: 335

PE: 283

SZTE: 281

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.