Mi vár az érettségizőkre a 2014/2015-ös tanévben? Itt vannak a változások

Szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségire: az idén több szabály is változik, például ősszel nem tehettek előrehozott érettségit, és több tantárgyból most vizsgázhattok utoljára. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Ősszel nincs előrehozott érettségi

Bár tavaly az ősszel érettségiző diákok csaknem fele előrehozott vizsgát tett, erre 2014-től már csak a tavaszi érettségi időszakban van lehetőségetek. Kiskaput jelent, ha szintemelő vizsgát tesztek, tehát ha már van középszintű érettségitek az adott tárgyból, akkor még a rendes, 12. év végi érettségi időszakotok előtt emeltezhettek belőle. Az előrehozott érettségi változásairól itt olvashattok.

Megszűnik több érettségi tárgy

Az akkreditált vizsgatárgyakból utoljára a 2014/2015-ös őszi érettségi időszakban vizsgázhattok, ezeknek a listáját az Oktatási Hivatal honlapján találjátok. Jövőre viszont bevezetnek egy új választható tantárgyat, a pszichológiát, ebből először 2015 tavaszán érettségizhettek.

Shutterstock

Már a tavaszi érettségi időszakban sem vizsgázhattatok ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. Megszűntek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: az adott nemzetiség nyelvéből ezentúl már csak idegen nyelvként érettségizhettek, amelybe beépítik a nemzetiségi ismereteket.

A tavaszi érettségi időszak óta az utazás és turizmus közismereti tárgyból pedig csak hatodikként, tehát az öt kötelező és kötelezően választandó tárgyakon felül érettségizhettek. Az őszi érettségi dátumait itt olvashatjátok.

Nem emeltezhettek mindenből

Továbbra is alapszabály, hogy emelt szintű érettségit csak olyan tárgyból tehettek, amelynek az eredményéből a felsőoktatási felvételin pontot számolnak. A tantárgyak listáját itt találjátok.

Változott a kettes ponthatára

Ez nem új szabály, de fontos: a kettes megszerzéséhez nem elég a 20 százalék, 25 százalékot kell elérnetek. A felvételi legfontosabb változásairól itt olvashatjátok összefoglalónkat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.