Szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségire: az idén több szabály is változik, például ősszel nem tehettek előrehozott érettségit, és több tantárgyból most vizsgázhattok utoljára. Itt vannak a részletek.
Ősszel nincs előrehozott érettségi
Bár tavaly az ősszel érettségiző diákok csaknem fele előrehozott vizsgát tett, erre 2014-től már csak a tavaszi érettségi időszakban van lehetőségetek. Kiskaput jelent, ha szintemelő vizsgát tesztek, tehát ha már van középszintű érettségitek az adott tárgyból, akkor még a rendes, 12. év végi érettségi időszakotok előtt emeltezhettek belőle. Az előrehozott érettségi változásairól itt olvashattok.
Megszűnik több érettségi tárgy
Az akkreditált vizsgatárgyakból utoljára a 2014/2015-ös őszi érettségi időszakban vizsgázhattok, ezeknek a listáját az Oktatási Hivatal honlapján találjátok. Jövőre viszont bevezetnek egy új választható tantárgyat, a pszichológiát, ebből először 2015 tavaszán érettségizhettek.
Már a tavaszi érettségi időszakban sem vizsgázhattatok ábrázoló és művészeti geometria, magyar népzene alapjai, hangtani és akusztikai ismeretek, illetve hangkultúra tantárgyból. Megszűntek a nemzetiségi nyelvi érettségi vizsgák is: az adott nemzetiség nyelvéből ezentúl már csak idegen nyelvként érettségizhettek, amelybe beépítik a nemzetiségi ismereteket.
A tavaszi érettségi időszak óta az utazás és turizmus közismereti tárgyból pedig csak hatodikként, tehát az öt kötelező és kötelezően választandó tárgyakon felül érettségizhettek. Az őszi érettségi dátumait itt olvashatjátok.
Nem emeltezhettek mindenből
Továbbra is alapszabály, hogy emelt szintű érettségit csak olyan tárgyból tehettek, amelynek az eredményéből a felsőoktatási felvételin pontot számolnak. A tantárgyak listáját itt találjátok.
Változott a kettes ponthatára
Ez nem új szabály, de fontos: a kettes megszerzéséhez nem elég a 20 százalék, 25 százalékot kell elérnetek. A felvételi legfontosabb változásairól itt olvashatjátok összefoglalónkat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
