Ilyenek a 2013-as ponthatárok az orvosi képzéseken: 423 pont kellett a Semmelweisre

Milyen ponthatárokat húztak a négy orvosi egyetem képzésein? Milyen tanulmányi és érettségi eredmény kellett az állami ösztöndíjas helyhez? Íme, a 2013-as felvételi ponthatárok.

  • Eduline
Túry Gergely

Az idén egyik egyetem általános orvosi képzésére sem lehetett bekerülni 383 alatti pontszámmal: a Debreceni Egyetemen 395, a pécsin 383, a szegedi egyetemen szintén 383 a határ, a legtöbb pont azonban a Semmelweis Egyetem államilag finanszírozott képzéséhez kellett: azok, akik 423 pontnál kevesebbet gyűjtöttek, nem jutottak be.

Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát

Az önköltséges képzésen jóval alacsonyabbak voltak a ponthatárok: a Pécsi Tudományegyetemre 376, a Szegedi Tudományegyetemre 383, a Semmelweis Egyetem fizetős képzésére pedig 411 ponttal lehetett bejutni. Igaz, aki ezt a megoldást választotta, mélyen a zsebébe nyúlhat: Debrecenben, Pécsett és Szegeden 950 ezer forint egy szemeszter, vagyis a diploma megszerzéséig összesen 11 400 ezer forintot kell kifizetni. A Semmelweisen ennél is magasabb - 1 020 ezer forint - a féléves önköltség, vagyis az orvosi végzettség megszerzése több mint 12 millió forintba kerül.

Fogorvosi és gyógyszerészeti képzés

A gyógyszerészeti szakokon is hasonlóak voltak a 2013-as ponthatárok: Szegeden 312-nél, Pécsett 323-nál, Debrecenben 369-nél húzták meg az alsó limitet, míg a Semmelweis Egyetemen 371 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. Önköltséges helyet a DE-n 369 az SE-n 368, az SZTE-n 262, a PTE-n 298 ponttal lehetett szerezni.

A Semmelweis Egyetem fogorvosi képzésére  422 ponttal lehetett bejutni, míg Debrecenben 395, Szegeden 408, Pécsett pedig 395 volt a ponthatár (önköltséges ponthatárok: DE - 395, SZTE - 408, PTE - 390, SE - 428)

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.

Felsőoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde