Milyen ponthatárokat húztak a négy orvosi egyetem képzésein? Milyen tanulmányi és érettségi eredmény kellett az állami ösztöndíjas helyhez? Íme, a 2013-as felvételi ponthatárok.
Az idén egyik egyetem általános orvosi képzésére sem lehetett bekerülni 383 alatti pontszámmal: a Debreceni Egyetemen 395, a pécsin 383, a szegedi egyetemen szintén 383 a határ, a legtöbb pont azonban a Semmelweis Egyetem államilag finanszírozott képzéséhez kellett: azok, akik 423 pontnál kevesebbet gyűjtöttek, nem jutottak be.
Itt találjátok a 2013-as felvételi összes ponthatárát
Az önköltséges képzésen jóval alacsonyabbak voltak a ponthatárok: a Pécsi Tudományegyetemre 376, a Szegedi Tudományegyetemre 383, a Semmelweis Egyetem fizetős képzésére pedig 411 ponttal lehetett bejutni. Igaz, aki ezt a megoldást választotta, mélyen a zsebébe nyúlhat: Debrecenben, Pécsett és Szegeden 950 ezer forint egy szemeszter, vagyis a diploma megszerzéséig összesen 11 400 ezer forintot kell kifizetni. A Semmelweisen ennél is magasabb - 1 020 ezer forint - a féléves önköltség, vagyis az orvosi végzettség megszerzése több mint 12 millió forintba kerül.
Fogorvosi és gyógyszerészeti képzés
A gyógyszerészeti szakokon is hasonlóak voltak a 2013-as ponthatárok: Szegeden 312-nél, Pécsett 323-nál, Debrecenben 369-nél húzták meg az alsó limitet, míg a Semmelweis Egyetemen 371 pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez. Önköltséges helyet a DE-n 369 az SE-n 368, az SZTE-n 262, a PTE-n 298 ponttal lehetett szerezni.
A Semmelweis Egyetem fogorvosi képzésére 422 ponttal lehetett bejutni, míg Debrecenben 395, Szegeden 408, Pécsett pedig 395 volt a ponthatár (önköltséges ponthatárok: DE - 395, SZTE - 408, PTE - 390, SE - 428)
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
