Ilyenek lesznek a 2018-as pótfelvételi ponthatárai: a legfontosabb szabályok

Milyenek lesznek a ponthatárok a 2018-as pótfelvételin? Milyen szabályokra kell odafigyelnetek, ha jelentkeztek a pótfelvételire?

  • Eduline
A budapesti Pont Ott Parti
Túry Gergely

A pótfelvételin meghirdetett szakokon a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 25-én meghatározott ponthatárnál (persze csak akkor, ha a szakot az általános felvételin is meghirdették). Vagyis ha egy egyetemen az önköltséges, levelező tagozatos gazdálkodási és menedzsment szak ponthatára 310 volt, a pótfelvételin sem lehet ennél alacsonyabb.

A 2018-as ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Ugyanakkor a pótfelvételi ponthatárai a jogszabályi minimumnál  (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen 50) sem lehetnek alacsonyabbak.

Felvételizők, figyelem! Itt a 2018-as pótfelvételin meghirdetett szakok listája

Pénteken elindult a 2018-as pótfelvételi, itt nézhetitek a meghirdetett szakok listáját. A pótfelvételire augusztus 6-ig lehet jelentkezni. A pótfelvételire kizárólag elektronikus úton lehet, legkésőbb augusztus 6-ig - a pótfelvételin csak egy képzést lehet megjelölni, a meghirdetett képzések teljes listáját itt találjátok.

Minden fontos infó a pótfelvételiről: határidők, feltételek és ponthatárok

Mikor hirdetik meg a képzéseket, hogyan lehet jelentkezni és mikor derülnek ki a ponthatárok? Minden fontos infó a pótfelvételiről. Mikor hirdetik meg a képzéseket? A pótfelvételit képzéseit július 27-én hirdetik meg. Meddig lehet jelentkezni? Egészen augusztus elejéig, augusztus 6-ig jelentkezhettek a pótfelvételiben. Kik jelentkezhetnek?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.