Mesterszakos felvételi: mikor van szükség kreditelismertetési eljárásra?

Ha mesterképzésre jelentkeztek, fontos ha tudjátok, az adott szakra milyenek az előzetes feltételek. Mi a helyzet akkor, ha a megszerzett diploma nem teljes kreditértékkel számítható be? Itt a válasz.

  • Eduline

Aki olyan szakon szerez oklevelet, amely a választott mesterképzésen teljes kreditértékkel elfogadható, akkor külön vizsgálat nélkül, az oklevelének és a jelentkezéshez szükséges dokumentumok benyújtásával jelentkezhet. A teljes kreditértékkel beszámítható oklevelekről a felsőoktatási intézmény dönt.

Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az adott mesterképzési szakra a korábban megszerzett kreditjeitekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el.

Amennyiben a korábbi tanulmányaitok alapján nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kredit, akkor sajnos nem kerülhettek be az adott mesterképzési szakra. Erről bővebben itt olvashattok.

A 2018-as felvételiről itt nézhetitek meg legfrissebb cikkeinket.

Fontos lista: ilyen új szakokat hirdettek meg az egyetemek és főiskolák

Több tucat új képzést hirdettek meg az egyetemek és főiskolák, ezeket a felvételi tájékoztató kiegészítésében találjátok. A Felvin közzétett, kiegészített és pontosított változatban az eddigiek mellett új jelentkezési lehetőségeket is meghirdettek a felsőoktatási intézmények, illetve vannak olyan szakok is, amelyeket intézményi döntés alapján töröltek.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.