Mesterszakos felvételi: mikor van szükség kreditelismertetési eljárásra?

Ha mesterképzésre jelentkeztek, fontos ha tudjátok, az adott szakra milyenek az előzetes feltételek. Mi a helyzet akkor, ha a megszerzett diploma nem teljes kreditértékkel számítható be? Itt a válasz.

  • Eduline

Aki olyan szakon szerez oklevelet, amely a választott mesterképzésen teljes kreditértékkel elfogadható, akkor külön vizsgálat nélkül, az oklevelének és a jelentkezéshez szükséges dokumentumok benyújtásával jelentkezhet. A teljes kreditértékkel beszámítható oklevelekről a felsőoktatási intézmény dönt.

Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, amely nem teljes kreditértékkel számítható be, a mesterképzést meghirdető felsőoktatási intézmény kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy az adott mesterképzési szakra a korábban megszerzett kreditjeitekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el.

Amennyiben a korábbi tanulmányaitok alapján nem ismerhető el a képzési és kimeneti követelményekben minimálisan meghatározott szakterületi kredit, akkor sajnos nem kerülhettek be az adott mesterképzési szakra. Erről bővebben itt olvashattok.

A 2018-as felvételiről itt nézhetitek meg legfrissebb cikkeinket.

Fontos lista: ilyen új szakokat hirdettek meg az egyetemek és főiskolák

Több tucat új képzést hirdettek meg az egyetemek és főiskolák, ezeket a felvételi tájékoztató kiegészítésében találjátok. A Felvin közzétett, kiegészített és pontosított változatban az eddigiek mellett új jelentkezési lehetőségeket is meghirdettek a felsőoktatási intézmények, illetve vannak olyan szakok is, amelyeket intézményi döntés alapján töröltek.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.