Pontszámítás, keretszámok, önköltség - minden a mesterszakos felvételiről

Éjfélkor jár le a felsőoktatási felvételi jelentkezési határideje. Ha már van diplomátok, kétéves mesterszakokra is jelentkezhettek: összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az utolsó pillanatokra.

  • Eduline

Milyen szakokra jelentkezhettek?

Azt, hogy egy adott alapképzés után milyen mesterképzésekre felvételizhettek, a felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg. Ha az alapképzés, amelyre jártatok, teljes kreditértékkel beszámítható a mesterszakon, akkor a felvétel után a tantervben szereplő tárgyakon kívül mást nem kell majd elvégeznetek.

Ha más alapképzésen diplomáztatok, akkor is szükséges valamennyi, a mesterszakon beszámítható kredit - ebben esetben külön "kreditelismertetési" eljárást kell indítani, a hiányzó kurzusokat pedig a mesterképzés ideje alatt, pluszban kell elvégezni. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.

Hányan tanulhatnak állami ösztöndíjasként?

Mesterképzésen 2013-ban összesen 17800-an kezdhetik meg állami ösztöndíjas formában a tanulmányaikat: az egyetemekre, főiskolákra lebontott keretszámokat itt nézhetitek meg. A képzési területek, illetve szakok közötti elosztásról az intézmények döntenek.

stiller

Hogyan számolják a felvételi pontokat?

A mesterszakos felvételin legfeljebb száz pontot szerezhettek, amely a szóbeli és/vagy írásbeli felvételin szerzett, illetve a korábbi eredményekért kapott pontokból tevődik össze: a pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg. A minimális ponthatár ötven, azokat a felvételizőket egyik egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel, akik ennél kevesebb pontot gyűjtenek össze. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok részletesen.

Mennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb képzésekért?

Minimum 200 ezer forintot kell fizetnetek szemeszterenként, ha önköltséges képzésre kerültök be. A népszerű bölcsészet- és társadalomtudományi szakok árait itt, a gazdasági, műszaki és informatikai képzésekét pedig itt nézhetitek meg.

Mely szakokra jelentkeztek a legtöbben 2012-ben?

Vezetés és szervezés, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció- és médiatudomány: ezek a képzések kerültek fel tavaly a dobogóra. A teljes listát - a jelentkezők számával együtt - itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.