Pontszámítás, keretszámok, önköltség - minden a mesterszakos felvételiről

Éjfélkor jár le a felsőoktatási felvételi jelentkezési határideje. Ha már van diplomátok, kétéves mesterszakokra is jelentkezhettek: összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az utolsó pillanatokra.

  • Eduline

Milyen szakokra jelentkezhettek?

Azt, hogy egy adott alapképzés után milyen mesterképzésekre felvételizhettek, a felvételi tájékoztatóban nézhetitek meg. Ha az alapképzés, amelyre jártatok, teljes kreditértékkel beszámítható a mesterszakon, akkor a felvétel után a tantervben szereplő tárgyakon kívül mást nem kell majd elvégeznetek.

Ha más alapképzésen diplomáztatok, akkor is szükséges valamennyi, a mesterszakon beszámítható kredit - ebben esetben külön "kreditelismertetési" eljárást kell indítani, a hiányzó kurzusokat pedig a mesterképzés ideje alatt, pluszban kell elvégezni. A cikk folytatását itt olvashatjátok el.

Hányan tanulhatnak állami ösztöndíjasként?

Mesterképzésen 2013-ban összesen 17800-an kezdhetik meg állami ösztöndíjas formában a tanulmányaikat: az egyetemekre, főiskolákra lebontott keretszámokat itt nézhetitek meg. A képzési területek, illetve szakok közötti elosztásról az intézmények döntenek.

stiller

Hogyan számolják a felvételi pontokat?

A mesterszakos felvételin legfeljebb száz pontot szerezhettek, amely a szóbeli és/vagy írásbeli felvételin szerzett, illetve a korábbi eredményekért kapott pontokból tevődik össze: a pontszámítás részletes szabályait az egyetemek, főiskolák határozzák meg. A minimális ponthatár ötven, azokat a felvételizőket egyik egyetemre vagy főiskolára sem veszik fel, akik ennél kevesebb pontot gyűjtenek össze. A pontszámítás szabályairól itt olvashattok részletesen.

Mennyit kell fizetnetek a legnépszerűbb képzésekért?

Minimum 200 ezer forintot kell fizetnetek szemeszterenként, ha önköltséges képzésre kerültök be. A népszerű bölcsészet- és társadalomtudományi szakok árait itt, a gazdasági, műszaki és informatikai képzésekét pedig itt nézhetitek meg.

Mely szakokra jelentkeztek a legtöbben 2012-ben?

Vezetés és szervezés, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció- és médiatudomány: ezek a képzések kerültek fel tavaly a dobogóra. A teljes listát - a jelentkezők számával együtt - itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.