Ennyit kell fizetni a legdrágább egyetemi szakokért 2017-ben - itt a lista

Mennyit kell fizetnetek egy-egy népszerű alap- vagy osztatlan szakért, ha lemaradtok az állami ösztöndíjas helyekről? 1. rész: a magyar felsőoktatás legdrágább képzései.

  • Eduline

Általános orvosi képzés

Évről évre ez az egyik legdrágább képzés - a három vidéki tudományegyetemen és a fővárosi Semmelweis Egyetemen egyaránt 1 350 000 forintot kell fizetni egy szemeszterért, ha önköltséges formában kezditek meg a tanulmányaitokat. Mivel az általános orvosi képzés 12 féléves, összesen több mint 16 millió forintos kiadással kell számolnotok.

Itt a lista: ezeken a szakokon már 2017-ben kötelező lesz az emelt szintű érettségi

Fogorvosi képzés

A fogorvosi képzést önköltséges formában végzők szintén mélyen a zsebükbe nyúlhatnak - egy félév 1 350 000 forint a debreceni, a szegedi, a pécsi egyetemen és a Semmelweis Egyetemen is. Igaz, ez a képzés csak 10 féléves, így a teljes kiadás is kisebb, mint az általános orvosi szakon: "csak" 13 500 ezer forint.

túry

Gyógyszerész képzés

A leendő gyógyszerészek - ha önköltséges formában tanulnak - valamivel kevesebbet fizetnek. Ezen a szakon egy szemeszter 800 ezer forint a debreceni, a pécsi, a szegedi egyetemen és a Semmelweisen is. A képzés 10 féléves, vagyis a teljes költség nyolcmillió forint.

Művészeti képzések

A művészeti szakok sem sokkal olcsóbbak. A képzőművészeti - például a restaurátor, a grafikusművész vagy a látványtervezés - képzéseket önköltséges formában például szemeszterenként 700 ezer forintért lehet elvégezni, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem képzésein félévenként 350-800 ezer, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 500-800 ezer, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 350-950 ezer forintért tanulhattok.

Az eduline-on minden infót megtaláltok a 2017-es felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Itt a feketeleves: szinte lehetetlen lesz bekerülni a legnépszerűbb szakokra?
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.