Ennyit kell fizetni a legdrágább egyetemi szakokért 2017-ben - itt a lista

Mennyit kell fizetnetek egy-egy népszerű alap- vagy osztatlan szakért, ha lemaradtok az állami ösztöndíjas helyekről? 1. rész: a magyar felsőoktatás legdrágább képzései.

  • Eduline

Általános orvosi képzés

Évről évre ez az egyik legdrágább képzés - a három vidéki tudományegyetemen és a fővárosi Semmelweis Egyetemen egyaránt 1 350 000 forintot kell fizetni egy szemeszterért, ha önköltséges formában kezditek meg a tanulmányaitokat. Mivel az általános orvosi képzés 12 féléves, összesen több mint 16 millió forintos kiadással kell számolnotok.

Itt a lista: ezeken a szakokon már 2017-ben kötelező lesz az emelt szintű érettségi

Fogorvosi képzés

A fogorvosi képzést önköltséges formában végzők szintén mélyen a zsebükbe nyúlhatnak - egy félév 1 350 000 forint a debreceni, a szegedi, a pécsi egyetemen és a Semmelweis Egyetemen is. Igaz, ez a képzés csak 10 féléves, így a teljes kiadás is kisebb, mint az általános orvosi szakon: "csak" 13 500 ezer forint.

túry

Gyógyszerész képzés

A leendő gyógyszerészek - ha önköltséges formában tanulnak - valamivel kevesebbet fizetnek. Ezen a szakon egy szemeszter 800 ezer forint a debreceni, a pécsi, a szegedi egyetemen és a Semmelweisen is. A képzés 10 féléves, vagyis a teljes költség nyolcmillió forint.

Művészeti képzések

A művészeti szakok sem sokkal olcsóbbak. A képzőművészeti - például a restaurátor, a grafikusművész vagy a látványtervezés - képzéseket önköltséges formában például szemeszterenként 700 ezer forintért lehet elvégezni, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem képzésein félévenként 350-800 ezer, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 500-800 ezer, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 350-950 ezer forintért tanulhattok.

Az eduline-on minden infót megtaláltok a 2017-es felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Itt a feketeleves: szinte lehetetlen lesz bekerülni a legnépszerűbb szakokra?
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.