Mennyit kell fizetnetek egy-egy népszerű alap- vagy osztatlan szakért, ha lemaradtok az állami ösztöndíjas helyekről? 1. rész: a magyar felsőoktatás legdrágább képzései.
Általános orvosi képzés
Évről évre ez az egyik legdrágább képzés - a három vidéki tudományegyetemen és a fővárosi Semmelweis Egyetemen egyaránt 1 350 000 forintot kell fizetni egy szemeszterért, ha önköltséges formában kezditek meg a tanulmányaitokat. Mivel az általános orvosi képzés 12 féléves, összesen több mint 16 millió forintos kiadással kell számolnotok.
Fogorvosi képzés
A fogorvosi képzést önköltséges formában végzők szintén mélyen a zsebükbe nyúlhatnak - egy félév 1 350 000 forint a debreceni, a szegedi, a pécsi egyetemen és a Semmelweis Egyetemen is. Igaz, ez a képzés csak 10 féléves, így a teljes kiadás is kisebb, mint az általános orvosi szakon: "csak" 13 500 ezer forint.
Gyógyszerész képzés
A leendő gyógyszerészek - ha önköltséges formában tanulnak - valamivel kevesebbet fizetnek. Ezen a szakon egy szemeszter 800 ezer forint a debreceni, a pécsi, a szegedi egyetemen és a Semmelweisen is. A képzés 10 féléves, vagyis a teljes költség nyolcmillió forint.
Művészeti képzések
A művészeti szakok sem sokkal olcsóbbak. A képzőművészeti - például a restaurátor, a grafikusművész vagy a látványtervezés - képzéseket önköltséges formában például szemeszterenként 700 ezer forintért lehet elvégezni, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem képzésein félévenként 350-800 ezer, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 500-800 ezer, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 350-950 ezer forintért tanulhattok.
Az eduline-on minden infót megtaláltok a 2017-es felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
