Duplázás az egyetemi-főiskolai felvételin: megy vagy marad?

Marad-e az érettségi pontok duplázásának lehetősége az egyetemi-főiskolai felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Ha a duplázás lehetősége megszűnni látszana a későbbiekben, arról (ahogyan a többi felsőoktatással kapcsolatos változásról is) meghatározott idővel korábban tájékoztatást kapunk? Vagyis nem igazolódhat be azon félelmem, hogy egy évvel később egyszerűen már nem lesz lehetséges opció az érettségi pontok duplázása?

A különböző jogtárakban elérhető a felsőoktatási felvételi szabályairól szóló kormányrendelet, amely 2020. január 1-től módosul ismét (attól az évtől lesz kötelező az emelt szintű érettségi és a középfokú nyelvvizsga a felvételin).

A 2020-tól hatályos jogszabályban is szerepel az érettségi pontok duplázásának lehetősége:

5. § (1) Alapképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetén a (6) bekezdésben foglaltak kivételével a jelentkező teljesítményét felvételi összpontszámmal kell értékelni, amelyet az alábbiak szerint kell számítani:

a) a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy

b) az érettségi pontok kétszerezésével,

mindkét esetben az esetleg szerzett érettségi többletpontok és egyéb többletpontok hozzászámításával.

Vagyis a duplázás nem szűnik meg, legalábbis a jogszabályokból nem olvasható ki ilyen szándék.

Nincs minden veszve: így juthattok be egyetemre, ha rosszak a középiskolai jegyeitek

Milyen esélyekkel indulnak a felvételin azok, akik közepes jegyeket szereztek a középiskolában? Semmi sincs veszve. Mi a teendő akkor, ha nem sikerülnek olyan jól a középiskolai év végi jegyeitek, de egyetemre szeretnétek menni? A többletpontok nélküli összpontszámotokat kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont).

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.