Ilyen lesz a szóbeli magyarérettségi: tételek, pontozás, szabályok

Milyen lesz a magyarérettségi szóbeli vizsgája? Hány pontot lehet szerezni és milyen szempontok alapján értékelnek közép- és emelt szinten? Utánajártunk.

  • Eduline
Túry Gergely

A magyarérettségi szóbeli vizsgája egy magyar nyelvi és egy irodalmi tételhez megfogalmazott feladat megoldása, és a megoldás kifejtése. A tétellapon megjelölt feladatot a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt - hívja fel a figyelmet az Oktatási Hivatal.

A középszintű és az emelt szintű magyarérettségi szóbeli vizsgájával 50 pontot lehet szerezni. A középszintűnél 15 perc, míg az emelt szintűnél 20 perc áll a diákok rendelkezésére. Mindkét szint esetében a vizsgabizotttságot működtető intézmény biztosítja a használható segédeszközöket: irodalmi szöveggyűjteményt, kötetet vagy a feladatok kidolgozásával összefüggő más nyomtatott ismerethordozót, a tételnek megfelelő részletét (pl. internetes oldal nyomtatott változata, egynyelvű szótár, művelődéstörténeti térkép, képzőművészeti album).

Pontszámok

Közép- és emelt szinten ugyanúgy oszlanak el a megszerezhető pontszámok, vagyis a maximális 50 pont: 10 pont járhat a nyelvi tétel kifejtéséért, 25 az irodalmi tétel elmondásáért, és 15 pontot lehet szerezni a kifejtés nyelvi minőségével.

A két tétel kifejtésének értékelése a következő szempontok alapján történik:

  • Irodalmi, nyelvi, kulturális tájékozottság
  • Tárgyi tudás
  • Szövegismeret, szövegértés
  • Feladatmegoldó képesség
  • Gondolatgazdagság
  • Önálló vélemény
  • A feladat kifejtettsége

A nyelvi minőségért járó maximális 15 pont szempontjai a következők:

  • Rendszerezés, lényegkiemelés
  • Logikus gondolatmenet
  • Világos, tagolt szöveg- és mondatszerkesztés
  • Megfelelő szókincs, szóhasználat
  • Érthető előadásmód
Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat. A 2018-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Ami a tételeket illeti, mindkét szinten 20-20 tétel van magyar nyelvből és irodalomból külön-külön.

Az emelt szintű magyarérettségi szóbeli tételcímeit itt találjátok, de középszinten is találtok tételcímeket a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgára.

Szóbeli tételmintát középszinten itt találtok, az emelt szintű tételmintát pedig itt éritek el.

Ilyen lesz a 2018-as érettségi: itt vannak a tételek magyarból

Nyilvánosságra hozta a 2018-as emelt szintű szóbeli magyarérettségi tételcímeit az Oktatási Hivatal - hívta fel a figyelmet oldalán a Magyartanárok Egyesülete. Itt találjátok a listát. Irodalom Művek a magyar irodalombóI I.: kötelező szerzők 1. Petőfi Sándor lírája és verses epikája 1844 végéig2. Az elégikus hangütés változatai az 1850-es évek Arany lírájában3.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.