"Egy lépés előre, egy lépés hátra" - mit gondolnak a tanárok a magyarérettségiről?

"Egy lépés előre, egy lépés hátra, egyik szemem sír, másik nevet" - ezt mondta az idei középszintű magyarérettségi feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Gémesi Ildikó szaktanácsadó szerint a gyakorlati szövegalkotás a diákok többségének valószínűleg nem okozott nehézséget, az érvelést választóknak nehezebb dolguk volt.

  • Eduline
Túry Gergely

Itt találjátok a középszintű és az emelt szintű magyarérettségi hivatalos megoldását.

Az emelt szintről középszintre került feladatra kevés idő jutott

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a középszintű feladatlappal kapcsolatban úgy fogalmazott:  "egy lépés előre, egy lépés hátra, egyik szemem sír, másik nevet".

Mint elmondta, jó lépés, hogy a gyakorlati szövegalkotás emelt szintről középszintre került, mert ez mindenki számára fontos készségeket igényel, nem csak az emelt szinten vizsgázóknak van ezekre szüksége.

Arató László szerint a műelemző feladatok azonban rossz üzenetet sugallnak. Az elmúlt években ugyanis ismeretlen szövegek jelentették a műelemzés tárgyát, és nem volt véletlen, hogy legalább az egyik szöveg ismeretlen volt a diákok számára. Arra voltak ugyanis kíváncsiak, hogy mit tudnak kezdeni egy először olvasott szöveggel, így viszont sokan inkább arra koncentrálhattak, mit tanultak róla az órán.

Középszintű irodalom szóbeli érettségi felkészítő - online képzés és tanfolyam - eduline.hu

Online képzés célja: Az online érettségi felkészítő tanfolyamot kifejezetten a 2016-os középszintű irodalom szóbeli vizsgájára készített...

A szövegértelmezés Arató szerint konzervatív lett, mert - mint elmondta - az első 90 percben köznapi szövegeknek kéne dominálni, de a Petőfi imázsáról szóló interjú a témája miatt irodalmi lett. Az első feladatnál a kérdések megválaszolása időigényesebb volt, mint korábban, így az új elemre, a gyakorlati részre kevesebb idő jutott - tette hozzá.

Nem kaptak könnyű novellát a vizsgázók

Alapvetően nem volt nehéz a szövegértési feladat megoldása, a gyerekeket inkább az interjú mint műfaj zavarhatta meg - mondta el az eduline-nak Gémesi Ildikó szaktanácsadó, mentortanár. Szerinte bár Petőfiről sokat tudnak a diákok, de ez a megközelítés új lehetett számukra. Sok diák az idő rövidségét említette az első feladattal kapcsolatban legnagyobb problémaként. Gémesi Ildikó szerint a kérdések között voltak hasonlók, ugyanarra az elemre kérdeztek rá, csak más megközelítésben. A feladat kidolgozójának szándéka ezzel a segítség lehetett, de egyben a rászánandó időt is megnövelte.

A motivációs levelet sokat gyakorolhatták a diákok, ezt várhatták, mert a legtipikusabb gyakorlati szöveg - mondta Gémesi Ildikó. A gyakorlati szövegalkotás résznél inkább az érvelés okozhatott gondot a tanár szerint.

 

Nagyon nehéz volt - sok érettségizőn kifogott a szövegértési feladatsor

Azt kértük olvasóinktól, hogy írjanak nekünk pár sort a mai magyarérettségiről. A legtöbb levélből az érződik, hogy hiába örültek meg elsőre Petőfi Sándor neve hallatán, a szöveghez kapcsolódó szövegértési feladatot nagyon nehéznek találták. A szövegértési feladatsor nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldását itt nézhetitek meg: első rész, második rész.

A műértelmező szöveg Kosztolányi Boldogsá című novellája volt. Az Esti Kornél novellafüzér nem könnyű anyag, mert sok benne a személyváltás, a reflektálás és metaforikus a jelentéstartalma - magyarázta Gémesi Ildikó. Ugyanakkor az utazás- és éjszaka motívum beleégett már a diákok tudatába. Ha erre felfigyelt a diák, nem okozhatott komoly gondot, feltehetően inkább a gimnáziumban végzett diákok tudták ezt jól megoldani.

A fentiek miatt legtöbben feltehetően az összehasonlítást választották - véli a tanár.

 

Itt a magyarérettségi megoldása: szövegértési feladatok

Véget ért a középszintű magyarérettségi - itt találjátok a szövegértési feladatsor szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldásait.

A novellaelemzés "szép és rendhagyó feladat"

Szabó Roland, az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarának doktorandusza szerint a novellaelemzés "nagyon szép és rendhagyó feladat, jó választás, a vizsgázói kreativitásnak is maximális helyet ad". "Rendhagyó feladat, mert megengedi a feladat és maga a szöveg is, hogy a vizsgázó elszakadhasson néha a konkrét iskolaízű novellaértelmezési módszerektől. A feladat a boldogság kérdése köré rendeződik, nem csupán a szövegvilág szintjén, hanem filozófiai értelemben is. A kijelölt szempontok ismeretében érdemes megállapítani, hogy az Esti Kornél-ciklus egyik fontos darabja a novella, ahol el kell különíteni az elbeszélő és Esti Kornél hangját, és pontosan ez adja a novella egyik rendhagyó jellegét" - mondta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.