Több ezer diák izgul ma nagyon: jönnek a pótfelvételi ponthatárai

Ma délután kiderül, kik kerültek be valamelyik egyetemre vagy főiskolára az idei pótfelvételin. Az eduline-on minden fontos infót megtaláltok délután a ponthatárokról.

  • Eduline
Shutterstock

A pótfelvételire azokjelentkezhettek, akiket a rendes eljárásban nem vettek fel sehová, vagy akik korábban nem jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Jelentkezni az e-felvételi rendszerében lehetett, egyetlen felsőoktatási intézmény egyetlen képzésére.

Itt találjátok a pótfelvételi legnépszerűbb szakjainak ponthatárait:

Megvannak a 2017-es pótfelvételi ponthatárai! Ennyi pont kellett a legnépszerűbb szakokhoz

Nyilvánosságra hozták a 2017-es pótfelvételi ponthatárait: még a népszerűbb alapszakokra is be lehetett jutni 300 és 400 közötti pontszámmal, de sok képzésen csak 280-300 pontra volt szükség. Gazdálkodási és menedzsment, jogász, kereskedelem és marketing - többek között ezek tartoznak a pótfelvételi legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései közé, évről évre több száz jelentkező jelöli meg ezeket a szakokat az augusztusi eljárásban.

A pótfelvételi keretében kizárólag önköltséges képzések indultak, ez alól kivétel volt az ápolás mesterképzési szak három felsőoktatási intézményben, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes képzései.

Jönnek a pótfelvételi ponthatárai - kövessétek velünk!
Az eduline idén is beszámol a pótfelvételi ponthatárairól, megnézzük, milyen teljesítmény kellett a legnépszerűbb képzésekhez, melyek a legmagasabb ponthatárok, és hol húztak meglepő limitet. A 2017-es pótfelvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok

A pótfelvételi ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 26-án meghatározottaknál, ha a szakot korábban az általános eljárásban is meghirdették, illetve a jogszabályi minimumnál (alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280 pont, felsőoktatási szakképzésen 240 pont, mesterképzésen 50 pont), amennyiben a képzést az általános eljárásban nem hirdették meg.

Aki a pótfelvételin kerül be valamelyik egyetemre vagy főiskolára, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapja meg szeptember első napjaiban.

Öt hiba, amit minden (de tényleg minden) egyetemista elkövet az első évben

Gondolkoztatok már azon, hogy szeptemberben az egyetemen milyen feladatok várnak majd rátok? Összeszedtünk pár tipikus hibát, amit az elsőévesek elkövetnek. 1. Vesztek fel órát reggel 8-ra vagy péntekre. Ez a legnagyobb hibák egyike, hiszen korán kell kelni, ami az egyetemi létforma mellett nagyon nehéz lehet (és ugyanez a helyzet a pénteki órákkal is).

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.