Könnyen lehet, hogy a 2015-ben felvételizők kevesebb képzés közül válogathatnak majd. Több szakon továbbra is kötelező lesz az emelt szintű érettségi, tovább emelkedik a minimumponthatár. Soroljuk a változásokat.
Emelkedik a minimumponthatár
A 2015-ös felvételin az alap- és osztatlan szakokon 280, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 lesz a ponthatár - az idén 260, illetve 220 pont volt az alsó limit. Aki ennél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem juthat be. 2016-ban ennél is magasabb, 300, illetve 260 lesz a minimumponthatár - a tervek szerint utána már nem emelkedik tovább.
A minimumponthatár emelése több ezer diák terveit húzhatja keresztül. Milyen változások várnak a hallgatókra a a 2014/2015-ös tanévben? Erről itt olvashattok, a legfontosabb dátumokat pedig itt találjátok.
Ezekhez a szakokhoz kell emelt szintű érettségi
Számos alap- és osztatlan szakon 2015-ben is kötelező lesz az egy vagy két tantárgyból tett emelt szintű érettségi: például több bölcsészet- és társadalomtudományi szakon, jogászképzésen, az általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti képzésen. A szakok listáját itt találjátok.
Az emelt szintű érettségiért akkor is jár többletpont, ha az kötelező vagy kötelezően választható az adott szakon, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. Tíz dolog, amit eddig biztosan nem tudtál az egyetemekről, főiskolákról.
Változtak az érettségi szabályai
Azoknak a nappali tagozatos diákoknak, akik 2016. január 1. után érettségiznek - tehát most szeptemberben kezdik a 11. osztályt -, ötven óra közösségi szolgálatot kell végezniük. A szolgálatot az iskolának kell megszerveznie, elsősorban a szorgalmi időszakban, de ha az intézmény engedélyezi, a nyári szünetben végzett tevékenység is beszámítható. Aki nem önkénteskedik, nem érettségizhet, így a továbbtanulás is ugrik.
Az idei évtől már nem lehet érettségizni ábrázoló és művészeti geometriából, a magyar népzene alapjaiból, hangtani és akusztikai ismeretekből, illetve hangkultúrából. A négy kötelezővel együtt összesen hetvenkilenc tárgyból tehettek ősszel érettségit, a teljes listát az Oktatási Hivatal honlapján találjátok.
Fontos változás az is, hogy 2014-től csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehet előrehozott érettségit tenni, és akkor is csak informatikából, élő idegen nyelvből és latinból. Az egyetlen kivétel a szintemelő vizsga: ha korábban már középszinten érettségiztetek, emelt szintű vizsgára az október-novemberi időszakban is mehettek.
Szakok szűnhetnek meg
Akár már 2015-től megszűnhet több képzés a magyarországi egyetemeken, főiskolákon. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy hétfői interjúban arról beszélt: a "felesleges" szakok kiváltására már létrehoztak egy tízmilliárd forintos alapot.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
