Itt a feketeleves: szinte lehetetlen lesz bekerülni a legnépszerűbb szakokra?

Kitűnő érettségi, nyelvvizsga és pluszpontok nélkül szinte lehetetlen bekerülni a legnépszerűbb szakokra, a legtöbb felvételizőt vonzó alap- és osztatlan képzéseken ugyanis 2017-ben is központi ponthatár lesz.

  • Eduline
Shutterstock
Megnéztük, hogy az előző, 2016-os felvételi tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan képzései közül melyeken lesznek az idén is központi - igen magas - ponthatárok. Ezeket a ponthatárokat azoknak a jelentkezőknek kell elérniük, akik állami ösztöndíjasként szeretnék elkezdeni tanulmányaikat, önköltséges képzéseken az egyetemek és főiskolák alacsonyabban is meghúzhatják a ponthatárokat.Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben

Nincs lazaság

A tíz legnépszerűbb szak között mindössze hármat - a mérnökinformatikust, a gépészmérnökit és az óvodapedagógust - találtunk, amelyen nem központi ponthatárok lesznek 2017-ben, hanem a hagyományos módszertan alapján húzzák majd a ponthatárokat 2017 júliusában.

Rossz hír a felvételizőknek: ezeket a szakokat megszüntették, más képzéseket átszabtak

Fontos információ: sajnos a jelentkezők száma és pontszáma alapján még változhatnak a központi ponthatár, fölfelé és lefelé is elmozdulhatnak - nem túl sokszor, de mindkettőre volt már példa az elmúlt években.

A tíz legnépszerűbb szak és a várható ponthatárok

Gazdálkodási és menedzsment: 440

Jogász: 460

Óvodapedagógus: nincs központi ponthatár, az általános alapszakos minimumponthatár 280

Mérnökinformatikus: nincs központi ponthatár, az általános alapszakos minimumponthatár 280

Gépészmérnöki: nincs központi ponthatár, az általános alapszakos minimumponthatár 280

Ápolás és betegellátás: nincs központi ponthatár, az általános alapszakos minimumponthatár 280

Pszichológia: 435

Turizmus-vendéglátás: 420

Kereskedelem és marketing: 449

Általános orvos: 380

Az eduline-on minden infót megtaláltok a 2017-es felvételiről, a legfrissebb cikkeket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna