Felvételi: erre a tíz mesterszakra jelentkezett a legtöbb diák

Melyik mesterszakra jelentkeztek a legtöbben a 2018-as felvételin? Melyik tíz szak a legnépszerűbb, és ezeket hányan jelölték meg első helyen? Utánajártunk.

  • Eduline
pixabay.com

A 2018-as felvételin 19005-en jelentkeztek valamilyen mesterszakra, ebből 18220-an jelöltek meg valamilyen mesterképzést első helyen. A következő táblázatban láthatjátok, hogy melyek a legnépszerűbb mesterszakok az idei felvételin.

KépzésÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezők
tanári26812405
vezetés és szervezés1659897
pszichológia940871
vállalkozásfejlesztés928400
marketing821408
pénzügy734452
emberi erőforrások tanácsadó684457
nemzetközi tanulmányok652343
kommunikáció- és médiatudomány537367
gépészmérnöki488313

A jelentkezők teljesítményét 100 pontos rendszerben értékelik. A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a saját szabályzatában határozza meg azzal a megkötéssel, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a meghatározott pontszám (100 pont) 50 százalékát eléri.

A mesterképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontokat a felsőoktatási intézmények külön-külön határozzák meg. A 2017-es felvételi ponthatárait egyetemenként itt találjátok. Az Eduline felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeit pedig itt olvashatjátok.

Itt vannak a legfrissebb statisztikák: ez a korosztály tarolt az idei felvételin

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.