Felvételi: erre a tíz mesterszakra jelentkezett a legtöbb diák

Melyik mesterszakra jelentkeztek a legtöbben a 2018-as felvételin? Melyik tíz szak a legnépszerűbb, és ezeket hányan jelölték meg első helyen? Utánajártunk.

  • Eduline
pixabay.com

A 2018-as felvételin 19005-en jelentkeztek valamilyen mesterszakra, ebből 18220-an jelöltek meg valamilyen mesterképzést első helyen. A következő táblázatban láthatjátok, hogy melyek a legnépszerűbb mesterszakok az idei felvételin.

KépzésÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezők
tanári26812405
vezetés és szervezés1659897
pszichológia940871
vállalkozásfejlesztés928400
marketing821408
pénzügy734452
emberi erőforrások tanácsadó684457
nemzetközi tanulmányok652343
kommunikáció- és médiatudomány537367
gépészmérnöki488313

A jelentkezők teljesítményét 100 pontos rendszerben értékelik. A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját a felsőoktatási intézmény a saját szabályzatában határozza meg azzal a megkötéssel, hogy csak az a jelentkező vehető fel, akinek a pontszáma a meghatározott pontszám (100 pont) 50 százalékát eléri.

A mesterképzésen maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontokat a felsőoktatási intézmények külön-külön határozzák meg. A 2017-es felvételi ponthatárait egyetemenként itt találjátok. Az Eduline felvételiről szóló, folyamatosan frissülő cikkeit pedig itt olvashatjátok.

Itt vannak a legfrissebb statisztikák: ez a korosztály tarolt az idei felvételin

Az Eduline-on minden fontos információt megtaláltok: megmutatjuk, milyen programok közül választhatnak ma azok, akik nem otthon szeretnék várni a 2018-as felvételi ponthatárait, tudósítóink rendszeresen bejelentkeznek a budapesti Pont Ott Partiról, ahol (többek között) felvételizőket kérdeznek arról, milyen szakra felvételiztek, milyen eredményre számítanak, van-e B tervük, ha nem sikerül a felvételi.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.