Ezekre a mesterképzésekre jelentkeztek a legtöbben az idei felvételiben

Pszichológia, vezetés és szervezés, kommunikáció- és médiatudomány: ezekre a mesterképzési szakokra szerzett nappali tagozatos, állami ösztöndíjas férőhelyet a legtöbb jelentkező.

  • Eduline
Túry Gergely

Tegnap este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, fél kilenckor pedig az oktatási államtitkár is kiállt a budapesti Pont Ott Parti színpadára, és ismertette az idei felvételi eredményeket.

Közzétették például azoknak a mesterképzéseknek a listáját, ahová a legtöbb nappali tagozatos, állami ösztöndíjas hallgató jutott be. Itt találjátok ezeket a képzéseket:

Szak neveFelvettek száma összesenJelentkezők száma első helyen
pszichológia482641
vezetés és szervezés261415
kommunikáció- és médiatudomány188277
biológus170256
nemzetközi tanulmányok168276
fordító és tolmács123237
pénzügy123213
vállalkozásfejlesztés109174
marketing103168
építész92156

Ezeken felül népszerű a programtervező informatikus, mérnökinformatikus, fizikus és az ápolás is.

Magasak a ponthatárok a mesterképzéseken is, van ahol 97 pontot kellett elérni

Milyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb mesterképzéseken? Itt találjátok a különböző egyetemeken meghirdetett ponthatárokat. A 2018-as felvételin 19005-en jelentkeztek valamilyen mesterszakra, ebből 18220-an jelöltek meg valamilyen mesterképzést első helyen. Lássuk az idei ponthatárokat egyes egyetemeken. Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2018-as felvételi ponthatárait, amelyet már az Eduline-on is böngészhettek.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.