Hány ponttal lehet bekerülni az egyetemekre a pótfelvételin?

Megkezdődött a pótfelvételi, a ponthatárokat augusztus 28-án hozzák nyilvánosságra. Milyenek voltak a pótfelvételi ponthatárai 2013-ban? Utánajártunk.

  • Eduline

Alapszakok

A 2013-as pótfelvételin a Pécsi Tudományegyetem andragógia szakára és a Pannon Egyetem levelezős anglisztika szakára kellett a legtöbb, 466 pontot vinni. Ezzel együtt összesen három levelező szak került be a tíz legmagasabb ponthatárt húzó alapszak közé. Hogyan húzzák meg a ponthatárokat?

Intézmény és alapszakPótfelvételi ponthatár (2013)
Pécsi Tudományegyetem, andragógia466
Pannon Egyetem, anglisztika (levelező)466
Budapesti Corvinus Egyetem, gazdaságelemzés461
Eötvös Loránd Tudományegyetem, szlavisztika (szlovák)458
Debreceni Egyetem, néprajz458
Miskolci Egyetem, történelem455
Pécsi Tudományegyetem, osztatlan tanári [10 félév [fizikatanár (természettudományos gyakorlatok); matematikatanár]]452
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, szociális munka (levelező)444
Miskolci Egyetem, szociális munka444
Szegedi Tudományegyetem, romanisztika (spanyol, levelező)444

Felsőoktatási szakképzések

A 2013-as pótfelvételin nagy meglepetés érte a jelentkezőket - a győri Széchenyi István Egyetem egyik felsőoktatási szakképzésén 500 volt a ponthatár - igaz, csupán egyetlen jelentkezőt vette fel. Ilyen lesz a 2014-es pótfelvételi: öt kérdés, öt válasz.

Intézmény és szakPótfelvételi ponthatár (2013)
Széchenyi István Egyetem, gazdálkodási és menedzsment (projektmenedzsment), levelező500
Kodolányi János Főiskola, szociális és ifjúsági munka (ifjúságsegítő)448
Pannon Egyetem, pénzügy és számvitel (vállalkozási), levelező428
Széchenyi István Egyetem, kereskedelem és marketing (kereskedelmi logisztika)404
Szolnoki Főiskola, nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika), levelező402
Debreceni Egyetem, kommunikáció és média (kommunikátor)400
Budapesti Gazdasági Főiskola, emberi erőforrások (személyügyi)396
Kodolányi János Főiskola, televíziós műsorkészítő364
Dunaújvárosi Főiskola, televíziós műsorkészítő356

Mesterképzések

A mesterszakos felvételin elérhető maximális 100 ponttól alig elmaradva határozták meg az ELTE öt szakának ponthatárait: az egészségpolitika, a kisebbségpolitika és a kulturális antropológia szakra 99 pontot kellett vinni, de a levelezős szociális munka, illetve szociálpedagógia szakra is 97-et.

Intézmény és mesterszakPótfelvételi ponthatár (2013)
Eötvös Loránd Tudományegyetem, egészségpolitika, tervezés és finanszírozás99
Eötvös Loránd Tudományegyetem, kisebbségpolitika99
Eötvös Loránd Tudományegyetem, kulturális antropológia99
Eszterházy Károly Főiskola, tanári [5 félév [ember és társadalom műveltségterületi tanár]], levelező98
Eötvös Loránd Tudományegyetem, szociális munka (levelező)97
Eötvös Loránd Tudományegyetem, szociálpedagógia (levelező)97
Szegedi Tudományegyetem, biológus97
Debreceni Egyetem, magyar nyelv és irodalom97
Pécsi Tudományegyetem, turizmus-menedzsment (levelező)96

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.