Hány ponttal lehet bekerülni az egyetemekre a pótfelvételin?

Megkezdődött a pótfelvételi, a ponthatárokat augusztus 28-án hozzák nyilvánosságra. Milyenek voltak a pótfelvételi ponthatárai 2013-ban? Utánajártunk.

  • Eduline

Alapszakok

A 2013-as pótfelvételin a Pécsi Tudományegyetem andragógia szakára és a Pannon Egyetem levelezős anglisztika szakára kellett a legtöbb, 466 pontot vinni. Ezzel együtt összesen három levelező szak került be a tíz legmagasabb ponthatárt húzó alapszak közé. Hogyan húzzák meg a ponthatárokat?

Intézmény és alapszakPótfelvételi ponthatár (2013)
Pécsi Tudományegyetem, andragógia466
Pannon Egyetem, anglisztika (levelező)466
Budapesti Corvinus Egyetem, gazdaságelemzés461
Eötvös Loránd Tudományegyetem, szlavisztika (szlovák)458
Debreceni Egyetem, néprajz458
Miskolci Egyetem, történelem455
Pécsi Tudományegyetem, osztatlan tanári [10 félév [fizikatanár (természettudományos gyakorlatok); matematikatanár]]452
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, szociális munka (levelező)444
Miskolci Egyetem, szociális munka444
Szegedi Tudományegyetem, romanisztika (spanyol, levelező)444

Felsőoktatási szakképzések

A 2013-as pótfelvételin nagy meglepetés érte a jelentkezőket - a győri Széchenyi István Egyetem egyik felsőoktatási szakképzésén 500 volt a ponthatár - igaz, csupán egyetlen jelentkezőt vette fel. Ilyen lesz a 2014-es pótfelvételi: öt kérdés, öt válasz.

Intézmény és szakPótfelvételi ponthatár (2013)
Széchenyi István Egyetem, gazdálkodási és menedzsment (projektmenedzsment), levelező500
Kodolányi János Főiskola, szociális és ifjúsági munka (ifjúságsegítő)448
Pannon Egyetem, pénzügy és számvitel (vállalkozási), levelező428
Széchenyi István Egyetem, kereskedelem és marketing (kereskedelmi logisztika)404
Szolnoki Főiskola, nemzetközi gazdálkodási (nemzetközi szállítmányozás és logisztika), levelező402
Debreceni Egyetem, kommunikáció és média (kommunikátor)400
Budapesti Gazdasági Főiskola, emberi erőforrások (személyügyi)396
Kodolányi János Főiskola, televíziós műsorkészítő364
Dunaújvárosi Főiskola, televíziós műsorkészítő356

Mesterképzések

A mesterszakos felvételin elérhető maximális 100 ponttól alig elmaradva határozták meg az ELTE öt szakának ponthatárait: az egészségpolitika, a kisebbségpolitika és a kulturális antropológia szakra 99 pontot kellett vinni, de a levelezős szociális munka, illetve szociálpedagógia szakra is 97-et.

Intézmény és mesterszakPótfelvételi ponthatár (2013)
Eötvös Loránd Tudományegyetem, egészségpolitika, tervezés és finanszírozás99
Eötvös Loránd Tudományegyetem, kisebbségpolitika99
Eötvös Loránd Tudományegyetem, kulturális antropológia99
Eszterházy Károly Főiskola, tanári [5 félév [ember és társadalom műveltségterületi tanár]], levelező98
Eötvös Loránd Tudományegyetem, szociális munka (levelező)97
Eötvös Loránd Tudományegyetem, szociálpedagógia (levelező)97
Szegedi Tudományegyetem, biológus97
Debreceni Egyetem, magyar nyelv és irodalom97
Pécsi Tudományegyetem, turizmus-menedzsment (levelező)96

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.