Ezeken a szakokon húznak központi ponthatárokat a 2015-ös felvételin

Több szak állami ösztöndíjas formáján húznak központi ponthatárokat a 2015-ös felvételin - jelentette be Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár.

  • MTI
Shutterstock

Valamennyi szakon továbbra is elérhető lesz a magyar állami ösztöndíjas képzés. Ugyanakkor a 2013-as eljárásban már érintett 16 szak mellett további 25 képzésben előzetes követelményt állapítottak meg. A legmagasabb, 465 pontos határt állapítottak meg az alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés, a nemzetközi tanulmányok szakon, 460 pontot rögzítettek a jogász, a nemzetközi gazdálkodás szakoknál. 300 pontot határoztak meg például a politológia, a szociológia, történelem-régészet szakirányoknál. Osztatlan tanárképzésben 305 pontot rögzítettek.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy évenként áttekintik, és a jövőben az újabb szakoknál megvizsgálják majd az előzetes követelmények rögzítését.

A 16 alapképzési és osztatlan képzési szakon a követelmény az előző években megállapítottal azonos, itt a 280 pontot elérő vagy meghaladó első helyes jelentkezők 10-20 százaléka kaphat állami ösztöndíjat.

A további 25 szakon olyan minimális ösztöndíjas követelményt állapítottak meg, amely a jelentkezők döntő többségét, legalább 90 százalékát, sőt vélhetően egyetlen jelentkezőt sem érintenek hátrányosan. 

A javaslatot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is elfogadta, és a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén is bemutatták a koncepciót. Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke elmondta: teljes egyetértés volt az államtitkársággal a pontszámokat illetően. Részükről volt olyan javaslat is, hogy akár az összes szaknál érdemes irányadó ponthatárokat megállapítani - jelezte.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.