Meglepetés várhat a felvételizőkre? Minden a központi ponthatárokról

Negyvenegy szakon húzták meg decemberben a 2016-os ponthatárokat - mi a teendőtök, ha ilyen képzésre jelentkeznétek? Mitől központi a központi ponthatár, és változhat-e még? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.

  • Eduline
Shutterstock

Hány szakon húznak központi ponthatárt?

2014-ben még csak 16 népszerű szakon húztak előzetes ponthatárt, tavaly azonban már 41 alap- és osztatlan szakon határozták meg a ponthatárokat decemberben. Idén nem bővítették a listát, tehát a 2016-os felvételin is 41 szakon van központi ponthatár. A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Állami ösztöndíjas képzések központi ponthatárai 2016-ban

alkalmazott közgazdaságtan 458

állatorvosi 400

általános orvosi 380

andragógia 430

anglisztika 320

emberi erőforrások 443

építészmérnöki 330

erdőmérnöki 300

fogorvosi 390

gazdálkodási és menedzsment 448

gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés 465

gyógypedagógia 350

gyógyszerészeti 385

humánkineziológia 370

igazságügyi igazgatási 424

jogász 460

kereskedelem és marketing 449

kommunikáció- és médiatudomány 455

közszolgálati 440

lótenyésztő, lovassportszervező agármérnök 320

magyar 310

munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási 410

műszaki menedzser 320

nemzetközi gazdálkodás 460

nemzetközi tanulmányok 465

ókori nyelvek és kultúrák/asszirológia 310

ókori nyelvek és kultúrák/egyiptológia 310

ókori nyelvek és kultúrák/klasszika filológia 310

pénzügy és számvitel 450

politológia 320

pszichológia 435

rekreációszervezés és egészségfejlesztés 320

sportszervező 320

szabad bölcsészet 330

szociológia 320

tájrendező és kertépítő mérnöki 350

osztatlan tanári 305

társadalmi tanulmányok 320

történelem 320

történelem/régészet 330

turizmus-vendéglátás 428

Ez a ponthatár vonatkozik a szakok fizetős formájára is?

Fontos, hogy ezek az állami ösztöndíjas képzések ponthatárai - vagyis könnyen lehet, hogy például a fizetős történelem szakra 281 ponttal is bejuthattok. Minden a jelentkezők számán, az adott egyetem vagy főiskola kapacitásszámain, valamint a felvételizők eredményein múlik, ezért nehéz - sőt, szinte lehetetlen - előre megtippelni a ponthatárokat.

Ha elérem ezt a ponthatárt, biztosan felvesznek?

A 2015-ös felvételi nagy tanulsága az volt, hogy azok sem lehetnek nyugodtak, akik elérték az előzetesen meghúzott ponthatárokat. A 2015-ös felvételi eljárás során is több esetben elmozdult a központi ponthatár. Így például míg az előzetesen megállapított ponthatár általános orvos szakra 380 volt, bekerülni 403-435 ponttal lehetett. Anglisztikán a központi ponthatár elméletben 310 volt, gyakorlatilag azonban 340-421 ponttal lehetett bekerülni. Méghozzá azért, mert nagyon sokan, nagyon jó jegyekkel jelentkeztek ezekre az ösztöndíjas helyekre.

Vagyis senki nem lehet nyugodt: az Eduline szerint érdemes az előzetes ponthatárokat mindössze iránymutatásként kezelni, és a következő fél évben minél több pontot szerezni érettségivel, nyelvvizsgával és egyebekkel. A 2016-os pontszámítási szabályokról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Lefelé is mehet a ponthatár?

Erre is volt már példa. 2013-ban még csak tizenhat szakon volt központi ponthatár, néhány ponthatáron azonban változtattak, mert enélkül nem jutott volna be elég hallgató.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.