Kollégiumi szobát szeretnétek? Mutatjuk, milyen dokumentumokra lesz szükségetek

Nemsokára kiderülnek a ponthatárok, és ezzel kezdetét veszi a kollégiumi jelentkezés is. Minden egyetemen meghirdetik az aktuális férőhelyeket, a jelentkezők pedig hozzálátanak a szükséges adatok és iratok beszerzéséhez.

  • Eduline
pixabay

Azt már korábban megírtuk, hogy az albérleti árak töredékéért lehet kollégiumi elhelyezést kapni, így érdemes pályázni. Meg is néztünk pár példát a nagyobb budapesti egyetemek kollégiumai közül és a vidéki egyetemek kollégiumai közül is.

Minden egyetem kollégiumi felvételi rendszere eltérő, így mindenhol más dolgokra adnak pontokat, de a jogosultságot igazoló papírok listája többnyire ugyanolyan.

A kollégiumi férőhelyeket általában szociális alapon osztják ki: van, ahol csak államilag az támogatott hallgatók, és olyan is van, ahol önköltséges formában tanulók is kaphatnak szállást.

Itt vannak a 2018-as árak: mennyit kell fizetni egy budapesti kollégiumi helyért?

Budapesten tíz százalékkal drágultak az albérletek egy év alatt, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak. Az egyetlen kiút a kollégiumi férőhely lehet, mutatjuk, mennyibe kerülnek a budapesti kollégiumok az idén. Ahogy korábban megírtuk, Budapesten 10 százalékkal drágultak az albérletek egy év alatt, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak.

Első körben szükségetek lesz az érettségi bizonyítványotokra, hiszen a legtöbb helyen nézik a tanulmányi eredményeket. Ezen felül fontos, hogy a szüleitek jövedelemigazolását is beszerezzétek, ügyelve arra, hogy három hónapnál nem régebbi iratokat csatoljatok. Érdemes odafigyelni a dátumokra, ugyanis van, ahol ennél is frissebb dokumentumokat kérnek.

Ha van eltartott a családban, tehát mondjuk van egy kiskorú testvér, aki iskolába jár, akkor szükség lesz az ő tanulói jogviszonyát igazoló papírra is. Ami még döntő lehet, az az egyetem-lakhely távolság. Ezt is igazolni kell papírokkal, bejelentett állandó lakcímmel.

Ha van, akkor mellékelni kell a hátrányos helyzetet igazoló papírokat is, hiszen azok is pontot érnek a kollégiumi felvételin.

Amint megkezdődik a jelentkezés, az adott egyetem közzéteszi a kollégiumi jelentkezési szabályokat, abból mindent megtudhattok, de addig is érdemes néhány dolgot beszerezni. Minél előbb megvannak a hivatalos dokumentumok, annál jóbb, hiszen így a későbbiekben már nem kell ezek miatt aggódnotok.

Itt vannak a 2018-as árak: ennyibe kerülnek a vidéki kollégiumok idén

Debrecenben 88 ezer, Szegeden 85 ezer, Pécsen 95 ezer, Miskolcon pedig 70 ezer forint körül mozog az albérletek átlagára. Az egyetlen kiút a kollégiumi férőhely lehet, mutatjuk, mennyibe kerülnek a vidéki egyetemek kollégiumai az idén. Budapesten 10 százalékkal drágultak az albérletek egy év alatt, és a nagyobb egyetemvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.