Jön a magyarérettségi, kezdődik az őszi vizsgaszezon

Hétfő reggel a magyarérettségivel kezdődik a 2018-as őszi érettségi szezon. Hány feladat vár azokra, akik közép- vagy emelt szinten vizsgáznak ebből a tantárgyból?

  • Eduline
Túry Gergely

Középszinten az I. feladatlap egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatot tartalmaz. A vizsgázók a feladatlapon (és a 90 percen) belül a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési feladat szövege egy, esetleg két (egymással összefüggő) ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű vagy ezek részlete - ezekhez kapcsolódnak azok a kérdések, amelyeket a szöveg értelmezése után kell megválaszolni.

Az első feladatlapon ezen kívül van még két szövegalkotási feladat (egy érvelés és egy hétköznapi, megadott műfajú szöveg), a kettő közül kell választani. Az elvárt terjedelem 120-200 szó.

Az első feladatlapot a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután osztják ki a második feladatlapot, amely két műértelmező, műelemző feladatot tartalmaz (egy megadott mű problémaközpontú, értelmező bemutatása, valamint két mű adott szempontú összehasonlítő elemzése). A vizsgázók a kettő közül egyet választanak, 150 perc alatt egy 400-800 szavas szöveget kell írniuk. 

Milyen lesz az emelt szintű magyarérettségi?

Az emelt szintű írásbeli szintén 240 perces. Az írásbeli egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból, valamint két különböző szövegalkotási feladatból áll össze. A diákok egyetlen feladatlapot kapnak, a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják meg, és a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.

A szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor egy alkotáshoz (irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához vagy annak részletéhez) kapcsolódik. A feladatsor szövegértésre, nyelvi ismeretekre és irodalmi műveltségre irányuló kérdéseket egyaránt tartalmaz.

A két szövegalkotási feladat két különböző témáról szóló, adott szempontú és műfajú önálló szöveg alkotását írja elő. A műértelmező szöveg elvárt terjedelme 400-800 szó, a reflektáló szöveg elvárt terjedelme 150-450 szó.

Mikor kezdődik a 2018-as őszi érettségi? Itt az összes vizsga

Pontosan mikor kezdődik a 2018-as őszi érettségi szezon? Itt a teljes lista és a vizsgák időpontjai: Hamarosan kezdődik az ősz és vele a 2018-as őszi érettségi is. Az őszi írásbeli érettségik pontosabban 2018. október 12-én kezdődnek a nemzetiségi nyelvi és irodalmi vizsgával, és a fizikával zárulnak, 2018. október 29-én.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.