Ezeken a szakokon húzták a legmagasabb keresztféléves ponthatárokat

Megvannak a keresztféléves felvételi ponthatárai - a legjobb eredmény a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egy-egy mesterképzéséhez kellett.

  • eduline/mti
Shutterstock

A maximális pontszámot kellett elérni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem orvostechnológiai képzésén, ahogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészeti modellezés angol nyelvű képzésén is 100 pontot kellett szerezni.

Hány pont kellett a legnépszerűbb mesterszakokhoz? Itt olvashatjátok el részletes összefoglalónkat.

Az alapszakok közül a Pécsi Tudományegyetem pénzügy és számvitel szakán kellett a legtöbb, 372 pont a bekerüléshez, míg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán az (angol nyelvű, önköltséges) kommunikáció és médiatudomány szakon 348 volt a határ. Az alapszakos ponthatárokról itt olvashattok.

Több mint ötezren jelentkeztek a keresztféléves felvételire

November 15-ig jelentkezhettek a keresztféléves felvételire azok, akik februárban szeretnék elkezdeni az alap-, osztatlan vagy mesterszakot. A keresztféléves képzésekre csaknem hatezren jelentkeztek, a felvételizők több mint 85 százaléka, 4971-en valamilyen mesterszakot jelöltek meg az első helyen, 4773-an szeretnének állami ösztöndíjas helyre bekerülni. Alapképzést 665-en, felsőoktatási szakképzést 156-an, osztatlan mesterképzést pedig 35-en jelöltek meg első helyen.

Mesterszak megnevezése (összes jelentkező száma)

Nappali, állami ösztöndíjas ponthatár

Nappali, állami ösztöndíjas ponthatár

Nappali, állami ösztöndíjas ponthatár

Vezetés és szervezés (756)

BCE: 67 

 SZE: 57

 SZIE (budapesti képzési hely): 54

Gépészmérnöki (506)

BME: 70 

SZE: 53 

ME: 83 

Vállalkozásfejlesztés (487)

 BCE: 67

KJF (budapesti képzési hely): 80 

ÓE: 67 

Marketing (473)

ME: 81 

BGF: 69 

PTE: 85 

Logisztikai menedzsment (419)

BCE: 72 

 DE: 65

PE: 80

Pénzügy (410)

BGF (PSZK): 63 

 BCE: 67

KE: 53 

Villamosmérnöki (306)

 BME: 72

ME: 87 

 SZE: 73

Mérnökinformatikus (284)

 PPKE: 72

BME: 72 

 SZTE: 68

Számvitel (263)

 BCE: 67

PE: 84 

DE: 77 

Műszaki menedzser (257)

BME: 70 

NYME: 80 

DE: 58 

Ne várjátok a postást

Az idén sem küldik ki postán az Oktatási Hivatal besorolási határozatát. A határozatban szerepel az egyes szakokon elért pontszámotok, a megjelölt képzések ponthatára, valamint az arról szóló döntés, hogy bekerültetek-e a valamelyik szakra, és melyikre.

A besorolási döntést az e-felvételi felületén nézhetitek meg, és onnan tölthetitek le pdf formátumban - amikor a dokumentum elérhetővé válik, e-mailben kaptok értesítést, legkésőbb január 25-ig.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.