"A számolással így is volt problémám" - diákok az emelt szintű kémiaérettségiről

Volt, aki nehezebbre számított, másnak problémái voltak a számítási feladatokkal - diákokat kérdeztünk az emelt szintű kémiaérettségiről.

  • Eduline
Túry Gergely

"Nehezebbre számítottam, de a számolással így is volt problémám. Az elmélet viszont könnyebb volt, mint a tavalyi" – mondta Balogh Ákos, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse. "De aki készült rá, az meg tudta csinálni rendesen, és a számolásban sem voltak nagyon nagy szívatások” - tette hozzá.

A diákoknak ki kellett számolniuk egy ismeretlen sav savállandóját, egy kristályvizes só oldhatóságát, és pH-számolást is kaptak. Balogh Ákos szerint a megszokottnál többször szerepeltek egyensúlyi feladatok az elméleti részben, ennek ellenére elég sok témákat érintettek a kérdések.

“Érdekes, hogy régen több pontot értek a számolások, most viszont a legbonyolultabbért is csak 10 pontot adtak. Szerintem hangsúlyosabb lett az elmélet” – tette hozzá Balogh Ákos, aki kihasználta a négy órát, és 60-70 százalékos eredményre számít, a szóbelin pedig javítani szeretne. Vegyészmérnöki szakra készül. "Volt egy-két nehezebb feladat" - a középszinten érettségiző diákok véleményét itt olvashatjátok.

“Ez volt a legnehezebb, és még hátra van nekem a fizika, de az legalább nem emelt” – mondta Spitzmüller Lilla, a miskolci Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon végzőse, aki az ELTE kémia-matektanári szakára készül.

“A tavalyihoz képest mindenképpen nehezebb volt, főleg azért, mert a korábbi évek feladattípusait gyakoroltam, és most ezek közül kevés került elő. Az elmélet jobban ment, mint a számolás, és akikkel beszéltem, azok is ezt mondták” – mesélte Spitzmüller Lilla, aki körülbelül 50 százalékos eredményt vár.

“A szintézisgáz és a nyomás számolása kicsit fizikásabb feladat volt, és hiába vagyok fizikás, ezt tartottam a legnehezebbnek. A kísérletelemzés viszont jó volt, és az esettanulmány is, ahol édesítőszerekről volt szó, amely eléggé mindennapi téma” – magyarázta.

Az idei érettségi feladatsorok hivatalos megoldásait itt találjátok - a kémiaérettségi megoldásával pénteken jövünk. Az emelt szintű szóbeli vizsga tételeit itt találjátok, a 2014-es érettségiről szóló összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.